Nem bírja a szomjazást

A fajták többsége bőven hoz ostorindákat, azokon kis indanövényeket. Ezek – megerősödve és meggyökeresedve – adják a szaporítóanyagot. Közülük a legfejlettebb, 3-5 lombleveles, dús gyökérzetű sarjakat válogassuk ki ültetésre, és vágjuk le – lehetőleg földlabdával együtt – az anyanövényről.  Némely fajta eleve kevesebb indát fejleszt, de az is megeshet, hogy az indanövények nagyon gyengék, így jobban járunk, ha tőosztással szaporítjuk a szamócánkat: fölszedjük az öreg töveket, szétosztjuk és megtisztítjuk az elszáradt levelektől.
Akár indanövényt, akár tőosztással nyert sarjnövényt telepítünk, fontos, hogy jól előkészítsük az új ültetvény helyét. A szamóca a könnyen művelhető, középkötött, humuszban gazdag talajokat kedveli. Nem kifejezetten melegigényes, de fagyzugokban károsodhatnak az első virágai (amelyek pedig a legértékesebb termést adják). Ültetés előtt ássuk föl a kijelölt parcellát, és forgassunk be bőven érett istállótrágyát, akár 8-10 kilogrammot is négyzetméterenként. Az érett kerti komposzt is hasonlóan értékes. Szerves trágya híján műtrágyával töltsük föl a talajt. Foszforból 6­8, káliumból 10-15 dekagramm hatóanyagot juttassunk ki négyzetméterenként. Nitrogénből kevesebb, 4-6 deka is elegendő. Ásás, forgatás közben tisztítsuk meg a földet a taracktól és minden gyomtól, törmeléktől, majd gereblyézzük simára.
Az előkészített parcellába 40 × 40 centiméterre ültessük a szaporítóanyagot. Három-négy soronként azonban célszerű legalább fél méter széles művelőutat hagyni, hogy ápoláskor, illetve szedéskor ne tapossuk le a növényeket. Telepítéskor legelőször a tövek helyét jelöljük ki. Ehhez jó segítség, ha vágunk egy negyven centiméteres pálcát, amivel – kifeszített zsinór mellett – megjelöljük a tövek helyét egy jól látható lyukkal (amit például ültetőfával fúrunk a földbe). A megjelölt helyen – ásóval vagy ültetőfával – akkora lyukat vájjunk, hogy a szamócapalánta gyökérzete visszagyűrődés nélkül beleférjen.
A gyökeres indanövényt olyan mélyre ültessük, mint eredeti helyén volt. A tőosztással szaporított szamócasarj ültetésénél arra ügyeljünk, hogy a növény fás része az alsó levelekig a talajba kerüljön, és csak a középső szívlevelek álljanak ki a földből. (A földbe került sarj fölső, még meg nem fásodott részéből gyökerek képződnek, az alsó, elfásodott rész pedig elhal, így a tő megifjul.)
Fontos, hogy telepítés előtt ne vágjuk vissza a szamócapalánta gyökerét, mert a növény ebben raktározza tartalék tápanyagainak számottevő részét. Ne feledjük ültetés után alaposan beöntözni a töveket, szárazságban ismételten kerítsünk sort az öntözésre.