Kötözőhagyma kötözetlenül is
Hogy szeptember elején mit lehet vetni? Például kötözőhagymát, hiszen ez a növény egész évben termeszthető, beleértve az átteleltetést is. Ez valójában a téli sarjadékhagyma egyik nem sarjadzó változata. Az alapfaj Ázsiából, közelebbről Dél-Szibériából származik, jellegzetessége, hogy nem hoz fejet, friss zöldségként vagy ételízesítőként fogyasztott „hagymája” nem más, mint a hajtás tövének megvastagodása.
Leginkább ötösével, tízesével csomóba fogva, „kötözve” kapható, vagy könnyű műanyag tálcán lefóliázva. Ásványisó- és vitamintartalma a vöröshagymáéhoz hasonló, íze kellemesen fűszeres, kevésbé csípős, mint a dughagymáról nevelt zöldhagymáé.
A talaj kötöttségére nem érzékeny, fontos viszont, hogy földje jó vízvezető képességű és mély rétegű legyen. Hőigénye nem nagy, az átlagos teleket jól átvészeli, a száraz, nagy hidegeket azonban megsínyli. Fényigénye közepes. Hogy jól fejlődjön, egyenletes vízellátásra van szüksége, ezért megbízhatóan jó hozamot csak öntözéssel várhatunk tőle.
A kötözőhagyma tenyészideje 70-90 nap, magját most is elvethetjük novemberi szüretre. (A borsó és a bokorbab kiváló előveteménye.) Talaját ásónyomnyi mélységben forgassuk meg, és töltsük föl műtrágyával. A talaj-előkészítéssel együtt 8 gramm foszfort és 10-12 gramm káliumot juttassunk ki négyzetméterenként hatóanyagban számolva. (A nitrogén hatóanyagot majd a kelés után juttassuk ki, ebből 7-8 grammot négyzetméterenként.) Vetés előtt célszerű beöntözni a simára elmunkált magágyat.
A kötözőhagyma magját 40 × 5-6 centiméteres sor- és tőtávolságra vessük, 2-3 centiméter mélyre. Vetés után sima hengerrel tömörítsük a felszínt, és öntözzük be a magágyat. Ahol túlságosan sűrűnek mutatkozik az állomány, ritkítsuk meg. A további ápolási munkák gyomirtásból, legalább egyszeri nitrogén-fejtrágyázásból, illetve öntözésből állnak. Növényvédelme alapjaiban megegyezik a magról termesztett vöröshagymáéval. Így a legveszedelmesebb kórokozói a hagymaperonoszpóra és a botritiszes rothadás, a kártevők közül pedig a hagymalégy, illetve a hagymaaknázó légy az, amelyik ellen alkalmanként föl kell venni a harcot.
Amikor a hagymája elérte a 8-10 milliméteres vastagságot, akkor kell szedni. A termést válogassuk át, a hagyma külső héját húzzuk le, a gyökerét úgy vágjuk le, hogy egy centiméteres csonk maradjon belőle, és ezt követően rendezzük csomóba, ha piacra visszük. Fajtái közül a Performer és a Parade kapható, ez utóbbi jó termőképessége mellett néhány károsítónak is ellenáll.
