Üzenjük

Kiss Gyula, Délegyháza. Kosárkötésre a legalkalmasabbak a különböző fűzfák: az erős, hosszú hajtásokat hozó kosárfűz (Salix viminalis) és a mandulafűz (Salix triandra), a kisebb, finomabb munkák készítésére a vékony hajtású cinegefűz (Salix rosmarinifolia). Mindhárom faj őshonos hazánkban, nedves területeken, ártereken vadon nőnek. Szaporításuk fás dugványozással történik. Ehhez késő ősszel, közvetlenül a lombhullás után szedik meg az erős, jól beérett egyenes hajtásokat. Szedés után, minél hamarabb vágják meg a dugványokat, annál jobb eredésre lehet számítani. A hajtásokat megvágásig hűvös, nyirkos, fagymentes helyen tárolják (nedves homokba vagy fűrészporba elvermelve, illetve hűvös pincében nádszövettel vagy levegős ponyvával letakarva). Az arasznyira vágott dugványokon legalább két rügynek vagy rügypárnak kell lennie. Nagyon fontos a dugványok polaritása, azaz mindig a megvágott vessző gyökér felőli vége kerüljön a talajba. A megkülönböztetés segítésére a vágás után a kötegelt dugványok felső végét festékbe vagy paraffinba mártják. Kora tavasszal, amint a talajra rámehetnek, kitelepíthetik a dugványokat, előzetesen jól megmunkált, laza szerkezetű, gyorsan melegedő talajba. A dugványozott fűz kedvező körülmények között már az első évben is hozhat erős hajtásokat, de következő tavasszal, az erős visszavágás hatására, a bokrok már tömegesen nevelik a kosárkötésre alkalmas egyenes hajtásokat. A fűzön kívül kosárfonásra a nyír és a mogyoró elágazódásmentes vesszői is alkalmasak.

Hamvas Győző, Csopak. Az idei jó szőlőtermés kipréselt mustjából a felesleg besűrítésével kiváló szőlőlekvár, régi nevén mustméz vagy likvárium nyerhető. A mustot üzemileg különböző eljárásokkal (fagyasztással, vákuumozással) sűrítik, házilag hosszas főzéssel párologtatható el a fölös víztartalom. A mustmézet hagyományosan ételek édesítésére használták, de kiváló lekvárként is, különösen, ha különböző – évszakra jellemző – gyümölcsöt (alma, körte, szilva, birsalma, sárgadinnye) is belefőznek. A félérett darabos gyümölcsök nagyobb pektintartalma a lekvár kocsonyásodását segíti, így kevesebb főzéssel is besűrűsödik a mustlekvár.

Lóczy János, Pomáz. A legkiválóbb aszalt szilva a Besztercei szilvából készül, ám a fajta termesztése vírusérzékenysége miatt sajnos háttérbe szorult. Hozzá hasonló, bár kevésbé zamatos, száraz gyümölcsű, bőtermő, öntermékeny fajta a Szerbiában nemesített Valjevka szilva, amely a sarkavírust tolerálja. Szintén vírustűrőnek mutatkozik az eddigi tapasztalatok szerint a német Elena fajta gyümölcse (a levelek erős vírustünetei ellenére is). Ez kései érésű, de gyümölcsének nincs olyan jó íze, mint a Beszterceinek. Fája korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem, gyümölcse vastag héjú, száraz húsú.