Füstbe ment trágya?

Nem győzöm csodálkozni, hogyan küzdenek sokan a kerti lombbal. Kukákba, műanyag zsákokba gyömöszölik, kukásokkal alkudoznak, hogy megszabaduljanak tőle, vagy – jól odafüstölve a szomszédok orra alá – elégetik.

Házunk tájaValló László2008. 10. 17. péntek2008. 10. 17.
Füstbe ment trágya?

Pedig ha tudnák (amit a kínaiak már négyezer éve tudnak), hogy milyen kincs rejlik a kerti hulladékban, talán másképp tennének. Akkor nem bosszúsággal tekintenének rá, hanem mint olyan anyagra, amiből kiváló szerves trágya érlelhető. Akkor rászánnák magukat, és a kert egyik félreeső sarkában összegyűjtenék és komposztálnák a lombot.
Nem kell hozzá nagy beruházás, elég, ha – egy átlagos, 200 négyszögöles kertben – másfél-két négyzetméternyi alapterületű és negyven centiméter mély teknőt alakítunk ki a komposztálandó hulladékok fogadására. Igényesebb megoldás, ha az alapra egy méter magas lécből vagy fűzfavessző fonatból készült keretet teszünk, és ebben halmozzuk a szerves hulladékot. Így az erjedő, átalakuló szervesanyag-tömeg mindig jól átszellőzik, ami gyorsítja a komposztálást.
A komposztteknő vagy keret szinte minden szerves anyagot befogad. Mehet bele nyugodtan a fűkaszálék, a gaz (a tarackot kivéve), a zöldségtisztítás hulladéka, a gyümölcsmaradék, a fahamu, a tojáshéj, a toll, a haj, a szőr, a pamut, a lenvászon, a faforgács, a fűrészpor, a kutyaürülék, az ételmaradék. De nyugodtan belekeverhetjük a dió és a vadgesztenye levelét, ugyanis csírázást gátló anyaguk teljesen lebomlik, mire a komposztot kiszórjuk. Mehet bele a szőlővenyige, a gyümölcsfák lemetszett gallya is, ezek azonban csak aprítva. A komposztálásban a legmunkásabb tennivaló a gyűjtés, de ha megszokjuk, hogy minden szerves hulladékot a halomba viszünk, idővel úgy a vérünkké válik, hogy nem is érezzük feladatnak. Ügyeljünk, hogy a komposzthalom ne emelkedjen másfél méternél magasabbra. Fontos még, hogy a halmot ne engedjük kiszáradni, és legalább kéthavonta forgassuk át. Hogy tápanyagtartalmát megnöveljük, legföljebb 4-5 kiló vegyes műtrágyát is belekeverhetünk köbméterenként. Nitrogént nem érdemes beleszórni, ugyanis a jól kezelt, érett komposzt nitrogéntartalma majdnem eléri az érett istállótrágyáét.
A halomba hordott szerves hulladék általában fél év alatt érik komposzttá, azaz színtelen, szagtalan, földszerű anyaggá, amelynek humusztartalma kiváló és viszonylag gazdag tápanyagban is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek