Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nem győzöm csodálkozni, hogyan küzdenek sokan a kerti lombbal. Kukákba, műanyag zsákokba gyömöszölik, kukásokkal alkudoznak, hogy megszabaduljanak tőle, vagy – jól odafüstölve a szomszédok orra alá – elégetik.
Pedig ha tudnák (amit a kínaiak már négyezer éve tudnak), hogy milyen kincs rejlik a kerti hulladékban, talán másképp tennének. Akkor nem bosszúsággal tekintenének rá, hanem mint olyan anyagra, amiből kiváló szerves trágya érlelhető. Akkor rászánnák magukat, és a kert egyik félreeső sarkában összegyűjtenék és komposztálnák a lombot.
Nem kell hozzá nagy beruházás, elég, ha – egy átlagos, 200 négyszögöles kertben – másfél-két négyzetméternyi alapterületű és negyven centiméter mély teknőt alakítunk ki a komposztálandó hulladékok fogadására. Igényesebb megoldás, ha az alapra egy méter magas lécből vagy fűzfavessző fonatból készült keretet teszünk, és ebben halmozzuk a szerves hulladékot. Így az erjedő, átalakuló szervesanyag-tömeg mindig jól átszellőzik, ami gyorsítja a komposztálást.
A komposztteknő vagy keret szinte minden szerves anyagot befogad. Mehet bele nyugodtan a fűkaszálék, a gaz (a tarackot kivéve), a zöldségtisztítás hulladéka, a gyümölcsmaradék, a fahamu, a tojáshéj, a toll, a haj, a szőr, a pamut, a lenvászon, a faforgács, a fűrészpor, a kutyaürülék, az ételmaradék. De nyugodtan belekeverhetjük a dió és a vadgesztenye levelét, ugyanis csírázást gátló anyaguk teljesen lebomlik, mire a komposztot kiszórjuk. Mehet bele a szőlővenyige, a gyümölcsfák lemetszett gallya is, ezek azonban csak aprítva. A komposztálásban a legmunkásabb tennivaló a gyűjtés, de ha megszokjuk, hogy minden szerves hulladékot a halomba viszünk, idővel úgy a vérünkké válik, hogy nem is érezzük feladatnak. Ügyeljünk, hogy a komposzthalom ne emelkedjen másfél méternél magasabbra. Fontos még, hogy a halmot ne engedjük kiszáradni, és legalább kéthavonta forgassuk át. Hogy tápanyagtartalmát megnöveljük, legföljebb 4-5 kiló vegyes műtrágyát is belekeverhetünk köbméterenként. Nitrogént nem érdemes beleszórni, ugyanis a jól kezelt, érett komposzt nitrogéntartalma majdnem eléri az érett istállótrágyáét.
A halomba hordott szerves hulladék általában fél év alatt érik komposzttá, azaz színtelen, szagtalan, földszerű anyaggá, amelynek humusztartalma kiváló és viszonylag gazdag tápanyagban is.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu