Hűvösre kerülhet

Ugyan mi újat mondhatna még nekünk a Szabad Föld a zöldségfélék betakarításáról? – kérdezhetik most sokan kertészkedő olvasóink közül. Nem is akarunk mi versenyre kelni hoszszú évek gyakorlati tapasztalatával, mindössze néhány olyan szempontra szeretnénk fölhívni a figyelmet, ami kevésbé közismert, és talán még az újdonság erejével is hat.
Kezdjük azzal, hogy a krumpli fölszedésével azért ne várjunk tovább, mert ha a gumó ezután is a földben marad, a benne lévő keményítő cukorrá alakul, így a termés kevésbé lesz élvezhető, és erősen csökken a tárolhatósága. A sárgarépa akkor a legízletesebb, ha már megért egy hűvös őszi időszakot és azután szedjük föl. Mint minden eltartásra szánt zöldségfélét, a répát is előbb válogassuk át, és csak az ép, egészséges, földtől megtisztított terményt használjuk föl. Az így előkészített répákat homokba rétegezzük, a homokot azonban inkább ne öntözzük, mert megnöveljük a rothadás veszélyét. (De minden sárosan, nedvesen szedett termény esetében is fenyeget ez a veszedelem, ezért csak száraz időben végezzük a betakarítást.) És még egy fontos szempont: ilyenkor, a téli spájzolás idején válik igazán fontossá a fajtatulajdonság, nevezetesen, hogy a tárolásra szánt termény sokáig eltartható legyen. Erre a célra a hosszú tenyészidejű fajták a jók.
A kelkáposztának és a bimbóskelnek még jót is tesz, ha egy kis fagy éri, ezért a szüretüket ne siessük el. A kései káposztafélék eltartásának egyik módja, ha tövestől fölszedjük, spárgát kötünk a gyökerére és fejjel lefelé fölaggatjuk a pincében. Így nem fülled be, és sokáig friss marad a termés. A másik mód, hogy megtisztítva ládákba rakjuk a káposztákat. Ehhez éles késsel vágjuk el a torzsát úgy, hogy csak három-négy belső borítólevél maradjon rajta. A fejet szikkasszuk, és csak teljesen szárazon tegyük a ládába. A sütőtököt is csak az első talaj menti fagyokat követően takarítsuk be, 2 centi kocsánnyal levágva, és így tároljuk hűvös, fagymentes helyen.
Jól tudjuk, hogy az első fagyok leszüretelik a paprikát. Egy kis fáradtsággal megmenthetjük a legszebb, terméssel berakott töveket, mégpedig úgy, hogy nagy földlabdával kiszedjük, ládába rakjuk, és az egészet nedves homokkal beterítjük. Fagymentes helyen még sokáig elállnak rajtuk a paprikák. A paradicsomtövekről viszont még a fagyok előtt érdemes leszedni legalább az érőfélben lévő terméseket, mert napos helyen (például az ablakszárnyak közé téve) még jól beszínesednek, és frissen fogyaszthatók.