Ronda, de igen drága

A történet a Tolnai-dombság Vájlinak nevezett részén, egy hatalmas, százévesnél öregebb cserfa alatt kezdődött tizenegy éve. Ahol a kútfúró által patakká duzzasztott forrás vízzel táplálja a tölgyfáit. Az 51 éves férfi elmesélte, hogy gyerekei annak idején innen rugdosták ki a földből a fekete, ronda, rücskös gumókat. Otthon egy szakkönyvből kiderült, hogy szarvasgombát találtak, ami különleges csemege, kilójáért legalább 50 ezer forintot adnak. Felajzottan visszamentek, és ugyanott még jó kilónyit találtak. Pesten megpróbálták eladni egy francia vendéglősnek, ám a kilóból addigra már csak hatvan deka lett, mert nem hűvös helyen tartva rohamosan veszít a súlyából. A jól kereső kútfúró cseppet se bánta az üzlet meghiúsulását. Hazament, és meghámozva, vajon megfuttatva pirítóssal ültő helyükben megették a fenséges étket!
– Az igazi kezdet az volt – mondja Ulrich József –, amikor sváb családunk kárpótlási jegyeket kapott a háború után elkobzott üzleteinkért. Édesapám tanácsára száz hektár földet vettem belőle. Egy elvadult, gyepes, mocsaras, ősgalagonyás dzsungelt, ahová gyakran kirándultunk, mígnem a cserfánál megleltük a gombát. Ezután elolvastam mindenféle szakkönyvet róla, majd eldöntöttem: én is termeszteni fogom itthon, ahogy külföldön teszik. A tervezett tizenöt hektárból eddig csak másfél hektár jött össze, mert a szaporítóanyag drága volt. Megjegyzem, ma is elkérnek egy csemetéért – aminek gyökérzetét összeházasítják a gomba spórájával – 8-10 eurót. Én a helyi adottságok miatt tölgyerdőt terveztem, ilyen csemetékkel kezdtem. Ma 400 van belőlük, de jóval satnyábbak a fiatalabb, saját kísérletezésű fáimnál, amelyek kilenc év után most fordultak termőre. Keresőkutyákkal nemrég félóra alatt több maréknyi gombát találtunk, de a fagy beálltáig még öt-hat kilóra számítok. Valószínűleg megeszszük ezt a kevéske termést, egyelőre csak dőzsölünk, ugyanis az üzlet még odébb van.
– Mi a lényege a saját maga által kikísérletezett módszernek?
– A szarvasgomba az anyanövény gyökérzetével szoros életközösségben él, egymást erősítik, táplálják. Ideális partnere a cser, a gyertyán, a hárs, a tölgy, a mogyoró és a fenyő. Intenzív módszerrel laboratóriumban párosítják a gazdanövény gyökérzetét a gomba spórájával, a csemetéket pedig két-háromezer forintért árulják. Én az ELTE növényélettani tanszékének, főleg Bratek Zoltán mikológusnak a tapasztalataira alapozva nem a gyökérzetet, hanem a makkot kezelem spórával, azt ültetem el. Így jóval olcsóbb a szarvasgombás erdőtelepítés, mintha facsemetéket vennék. A kezelt makkos csemeték gyorsabban is nőnek. Hamarabb lesz erdő és szarvasgomba, ami száz évig is teremhet. Aki ma erdőt telepít, érdemes ebbe belevágnia, hiszen a gomba már tíz év után pénzt hoz, szemben a fakitermeléssel.
– Ami hobbiként indult, komoly üzlet lesz majd?
– Ha egyszer mind a 15 hektárom termőre fordul, akár nyugdíjba is mehetnék. Mert a hektáronkénti éves hozam 20 és 100 kiló között mozog. Tessék összeszorozni a mennyiséget az árakkal, szép a végösszeg. Az erdőtelepítést az unió támogatja a mezőgazdasági műveléssel felhagyott területeken. Magam is éltem vele, és remek befektetés! Franciaországban megyényi területek szarvasgombából élnek. Nálunk is adott a lehetőség, hiszen a magyar talaj- és klímaviszonyok kiválóak. Világszerte már olyan kevés szarvasgomba található természetes lelőhelyeken, hogy nincs az a mennyiség, amit el ne lehetne adni.