Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Mit ér az alma, ha magyar? Ezt a kérdést boncolgatták a szakemberek egy közelmúltban tartott tanácskozáson, ahol a legnagyobb területtel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői szólaltak meg.
Kép: Alma piros gyümölcs vitamin egészség Fotó: Habik Csaba 2005 10 21
A tények, az adatok elszomorítóak, annak ellenére, hogy a magyar almának ízben, zamatban nincs párja a piacon. Az országos ültetvény területe folyamatosan csökken, már csupán 35 ezer hektár, és ezen 480-600 ezer tonna alma terem, a hajdani egymillió tonna helyett.
S ami a legnagyobb baj: a termés 70-80 százaléka ipari feldolgozásra kerül, és csak nagyon alacsony áron sikerül értékesíteni. Ennek egyik fő oka, hogy nagyon kevés a hűtőtároló – mondta el az északkelet-magyarországi gyümölcstermelőket tömörítő ÉKASZ szakmaközi szervezet elnöke, Bodnár József. A termelőknek össze kellene fogniuk, úgy, mint Nyugat- és Dél-Európában, ahol egy-egy termelői és értékesítő szövetkezetnek 300-400 ezer tonna kapacitású hűtőtárolója van. Hazánkban csupán 100 ezer tonna alma tárolható így, pedig ez lenne az alapvető feltétele az állandó piaci jelenlétnek.
Az almaültetvények 60 százaléka Szabolcsban található, 2,3 hektáros átlagos mérettel – tudtuk meg Takács Ferenctől, az újfehértói szaktanácsadási központ vezetőjétől. Ez azt jelenti, hogy sok még a kistermelő, de számuk egyre csökken, mert ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, egyesek el sem tudják adni a termést. Egyik nagy gond, hogy magas, 46 százalékos a 25 évesnél idősebb ültetvények aránya, és az elvártnál lassabban halad a felújítás. Ahol pedig állami támogatással új ültetvények létesültek, utólag kiderült, hogy rossz helyre ment a pénz. Egy felmérés során a támogatással megvalósított új ültetvényeknek alig a fele kapott jó minősítést. Ennek oka vagy a szakértelem hiánya, vagy rosszul választották ki a termőhelyet, de sok helyen anyagi gondok miatt nem tudják jó minőségben elvégezni az ápolási munkákat.
Az sem mindegy, hogy milyen fajtát választunk – erre hívta fel a figyelmet Soltész Miklós, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. kutatója. Szerinte túl sok fajta közül választhatnak a termelők, nehéz eligazodniuk közöttük. Sok az üstökös, amelyet gyors reklámmal piacra dobnak, aztán később derülnek ki a hibái. Szinte érthetetlen, miért ilyen lassan terjednek el a betegségeknek ellenálló fajták (például a Prima). Még mindig a legnagyobb területen a Jonatán fajtakörbe tartozókat termesztik, idetartozik az Idared is. Ezeknek csak egy bajuk van: sok terem belőlük, de hullámzik a keresletük. Őket követi a Goolden Delicious és különböző változatai, majd jön a Starking, amelyből már hiány tapasztalható. A Golden fajtakör továbbra is divatban van, nemcsak nálunk, hanem szerte a világban. A legkeresettebb fajtakör továbbra is a Gala, melynek számos változata ismert.
A kutatóprofesszor megjegyezte, hogy kevesebb, de piacosabb fajtát kellene telepíteni, hiszen csupán hat fajta adja az európai almatermés 70 százalékát. A telepítéseknél pedig jobban igénybe kellene venni a termelői és értékesítő szövetkezetek (tészek), illetve a szakmaközi szervezet tanácsait.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu