Görény a gatyában

Egyre több görénytartó szeretné népszerűsíteni azokat a tőlünk nyugatabbra immár bő két évtizede meghonosodott sportokat, melyek közül az egyik legismertebb a görényagility.

Házunk tájaTóth Zsigmond2008. 11. 06. csütörtök2008. 11. 06.

Kép: Vadászgörény díszállatként emberhez szoktatva. 2008.09.19. Fotó: Bohanek Miklós

Görény a gatyában
Vadászgörény díszállatként emberhez szoktatva. 2008.09.19. Fotó: Bohanek Miklós

Bár a fenti néven kezd elterjedni e nemes sport, sokkal közérthetőbb lenne, ha műkotorékversenynek neveznék. Ma még hazánkban kicsi a látogatottsága az ilyen megmérettetéseknek, nem úgy, mint például az angolszász világban, ahol nem ritkán zsúfolásig telik meg egy-egy sportcsarnok a szurkolók hadával. Ilyenkor különféle show-műsorokat is megrendeznek, melyek bizony olykor-olykor túllépnek a jó ízlés határán. Ilyen például a görényruha-bemutató vagy a „a görény a gatyában” nevű vetélkedő. Ilyenkor a gazda hosszú szárú csizmájába betűri bő vadásznadrágját, és ebbe teszi be görényét. Az állat, érezve gazdája ismerős szagát, egy ideig nyugodtan meghúzódik benne, de lévén a hely kényelmetlen, és a kíváncsiság is sarkallja, egy idő után elkezd kaparászni, harapdálni. E huncut megmérettetés során az a győztes, aki tovább kibírja a gatyájában matató görényt.
Nálunk a műkotorékversenyek terjednek igazán, ahol a két pálya egymással párhuzamosan fut. Öt állomást kötnek össze a 110-es műanyag csövek. A gazda egy megadott jelre az indítóládába helyezi a „versenyzőt”, majd hívóhanggal, kopogással, kar- és kézmozdulatokkal, valamint egy úgynevezett klikkel sarkallja minél gyorsabb áthaladásra állatát, melynek hagyományos libikókán, csapóajtón, majd fordított libikókán keresztül kell az érkezőládába érnie. A két pályán egy-egy állat versenyez, és az a győztes, amelyik hamarabb ér a célba. A továbbjutó a páros verseny többi győztesével méri össze ügyességét.
Ha sokan jelentkeznek a rangadóra, a hímek a nőstényektől külön kategóriában mérik össze gyorsaságukat, mivel a görényasszonyságok kecsesebbek, ezért gyorsabbak az uraknál. Azok a példányok, melyekben jelentős hányadban vadgörényvér is csörgedez, általában jobb helyezést érnek el. A munkapéldányokra is ez a jellemző, mivel problémamegoldó képességük sokkal jobb, szívesebben szaladnak, temperamentumosabbak, mint az elkényeztetett szobai kedvencek. A ritka görényváltozatoknál viszont nemigen számíthatunk komoly sikerekre, hiszen ezek kis egyedszámú populációból származnak, gyakran a beltenyésztés miatt rossz idegzetűek, és hiába jóval kecsesebbek, kisebbek egy átlagos vadászgörénynél, bizony a rájuk bízott feladatot sokkal nehezebben végzik el.
Ma hazánkban a görények az alappályán mérhetik össze tudásukat, de ahogy a remények szerint népszerűbbé válik a sport, úgy egyre több elem jelenhet meg az akadálypályákon, így mind az állatok, mind tulajdonosaik számára újabb és újabb kihívást jelent majd a cél elérése. E sport értelme nemcsak abban mutatkozik, hogy mind a gazdát, mind az állatot egy közös cél elérésére motiválja, hanem abban is, hogy így állataik munkavégző képességéről tudomást szerezhetnek. Ahogy egyes kutyafajtáknál természetes a munkavizsga, úgy néhány éven belül az is elképzelhető, hogy a görények tenyésztésbe vételét is munkavizsgához kötik majd. De addig sok görénynek kell átbújnia egyik csőből a másikba…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek