Nem köpesztik, csak ütik

Jó termésünk van az idén, mindig időben kapott esőt… – újságolta örömmel Halona Tibor gellénházai töktermelő. A család másfél hektáron foglalkozik olajtöktermeléssel, de jövőre megduplázzák a területet. Teljesen hagyományos technológiát alkalmaznak, helybe vetik a magot, csak a sorközt gyomtalanítják géppel, a sorokat kapálják. Vegyszert egyáltalán nem használnak, és kézzel takarítják be a termést. A magot sajtolóüzembe viszik, majd a kinyert olajat maguk palackozzák. Eladása nem okoz gondot, mert sokan keresik saláták, főként a savanyított káposzta ízesítéséhez. A magból sózott és édes (vaníliás, fahéjas, marcipános, csokis) csemegéket is készítenek. Egyre nagyobb a keletje a dísztöknek is, főleg iskolák viszik tanórákra, a háziasszonyok pedig lakásdíszítésre.
Halonáné azt is elmesélte, hogy kényszerűségből vágtak bele a töktermesztésbe. Férjével mindketten munkanélkülivé váltak, és Ausztriában vállaltak alkalmi munkát. Ott ismerték meg közelebbről az olajtök termesztését, és megpróbálkoztak vele idehaza. Ragaszkodnak a biotermeléshez.
– Jobb ízű a mag, mintha vegyszert használnánk. Megkóstoltam a növényvédő szerrel kezelt tök magját, és volt mellékíze. Meg aztán minek együnk mérget?!
– Van elég munkáskéz a termesztéshez?
– Három nagy gyerekünk van, azonkívül bővülőben a család meny- és vőjelölttel…
Az Őrségi Nemzeti Parkban most először mutatták be működés közben azt az ősi tökmag-olajütő berendezést, amelyet 1999-ben kaptak megőrzésre a Vendvidéki Szakszövetkezettől, Farkasfáról.
– A huszadik század elején hozták be Burgenlandból a tökmagolajütés módszerét az őrségiek – mondta a bemutatót vezető Stefanich Péter. – Nagyon elterjedt, az itteni családok ma is megtermelik az éves szükségletüket. Most már hidraulikus olajütőkbe viszik a gazdák a magot, néprajzilag hiteles műhely csak Szalafőn és nálunk látható.
Hajdanán a tököt köztesként termelték, betakarítás után kivették a magját, a húsát állatokkal etették föl. A magot megszárították, majd a téli estéken kalákában kiköpesztették. Ma már héj nélküli fajtát termelnek, így erre az időigényes munkára nincs szükség. Az olajütőben a magot ledarálták, meggyúrták sóval, vízzel, pirították és kipréselték.
A fesztiválra eljött Debreceni Károly biotöktermesztő is, aki fizikus létére gyümölcstermesztéssel foglalkozik a Fejér megyei Lovasberényben. A húsz hektárnál nagyobb birtokon gyep, alma-, dió-, mandula- és őszibarack-ültetvény díszlik, kétezer négyzetméteren pedig biotök terem. Nyolc éve kezdte a tökfajták gyűjtését, és már 220 fajtával dicsekedhet. Minden bizonynyal az országban neki lehet a legnagyobb fajtagyűjteménye. Azt mondja, egyfajta missziónak tekinti a biotök termesztését, hogy minél jobban megismerjék az emberek ezeket a fajtákat.