Otthonteremtő rágcsálók

Veszélyben volt az eurázsiai hód, Európa legnagyobb testű rágcsálója. Korábban azt hitték róla, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Ezért vadászták őket, és a XIX. század közepére kiirtották őket hazánkban.
Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el a WWF Magyarország hód-visszatelepítési programját. Először 1996 és 1998 között a holtágrendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon, majd 2000-ben és 2002-ben a Hanságba került 24, Németországból származó hód. Ezután a Tiszára esett a választás, ahol az elmúlt években minden természetvédelmi oltalom alatt álló folyószakasz sorra került. A WWF eddig összesen 221 egyedet telepített, melyek mind vadon élő és csapdával befogott példányok voltak. Közben a spontán bevándorlás is megkezdődött a Szigetközben, a Rába mentén, és már Zala megyében is felbukkantak hódcsaládok. Becslések alapján napjainkban több mint ötszáz példány él hazánkban, a legtöbb a Szigetközben és a Hanságban. Az állatok sorsát továbbra is nyomon követik, élőhelyeiket szakemberek és természetjárók kísérik figyelemmel.
Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sikeres programot zárhatunk, mondta Figeczky Gábor, a WWF természetvédelmi igazgatója. A hódok újra megtelepedtek hazánkban, és innentől kezdve mindannyiunk felelőssége, hogy továbbra is éljenek. Az OBI pedig azért támogatta anyagilag a programot, mert híve a környezettudatos gondolkodásnak és magatartásnak, tudtuk meg Reiter László ügyvezető igazgatótól. A jövő évben folytatják az általános iskolásoknak szóló hódismereti órákat. Fontosnak tartják, hogy minél többen ismerjék meg a hódokra különösen jellemző otthonteremtő és otthonfejlesztő gondolkodást is, hiszen áruházaikban is ezzel találkoznak.