Üzenjük

Stuptorák Ernő, Tiszaföldvár. A küldött magminta és olvasónk leírása alapján a Tisza és más folyók árterében gyakori, 10 méterre is felfutó, megfásodó szárú évelőben a vadkomlóra ismernénk, de az olvasónk ismertetésében tapasztalható számtalan bizonytalanság miatt ezt csak feltételesen írhatjuk le. Mint többször elmondtuk, egyértelműen csak akkor tudunk egy növényt meghatározni, ha legalább 3-4, azonosításra alkalmas, jellegzetes növényi rész (hajtás, levél, virág, termés, gyökér) áll a rendelkezésünkre. Ehhez még nagyon fontos ismernünk a termőhely talaját, vízellátását, domborzatát és növénytakaróját is.

Nagy Gábor, Komárom. Kivágott fák helyére 4-5 évig semmilyen fát vagy cserjét nem tanácsos ültetni, hisz a leváltott fa részben felhasználta a talaj tápanyagait, másrészt a talajban felszaporodott kórokozók és kártevők nagyon veszélyesek a csemetékre. Mindezek mellett a talajban maradt gyökerek lebontására a korhadéklakó fehérpelyhes gyökérpenészgomba is felszaporodhat, amely a fiatal fákat megfertőzve a fák pusztulását okozhatja. Ez utóbbi sokgazdás, sebparazita-gomba egyre nagyobb gondot okoz az új ültetvényekben. A fertőzött gyökerű, látszólag egészséges facsemeték kihajtása után a levelek hirtelen elszáradnak, a virágok lehervadnak. A kiásott fák gyökerei barnák, korhadtak, a kéreg felrepedt, jellegzetes gombaillata van. A fertőzés következtében az elhalt gyökerekben a tápanyagszállítás megszakad, ami a növények pusztulását okozhatja. Mindez megelőzhető, ha a fák kivágása után a talajban maradt gyökereket is eltávolítjuk, illetve a talaj humusztartalmának növelésével (szervestrágyázással, zöldtrágyázással) a gyökerek humifikálódását gyorsítjuk. Humuszban szegény és vegyszerezett (műtrágyázott, gyomirtó szert tartalmazó) talajban a természetes lebomlás hosszabb folyamat, itt a talaj fertőzöttsége 5-10 évig is fennállhat.