Repülni tanul a futómadár

Már nemcsak egzotikus madárnak, hanem magyar haszonállatnak számít nálunk a strucc. Hát ha még több is lenne belőle!

Házunk tájaPethes József2008. 12. 11. csütörtök2008. 12. 11.

Kép: balogh márta strucctenyésztő tarnaszentmiklós szárnyas állat 2008 11 28 Fotó: Kállai Márton

Repülni tanul a futómadár
balogh márta strucctenyésztő tarnaszentmiklós szárnyas állat 2008 11 28 Fotó: Kállai Márton

Elterjedt a hír, hogy Németországból komolyan érdeklődnek a hazánkban nevelt struccok iránt, aminek hatására akár szárnyra is kaphat ez a picinyke ágazat. Valóban így van ez, és nem kacsa a hír? Ezzel a kérdéssel kerestem meg a Magyar Strucc Kft. ügyvezetőjét Tarnaszentmiklóson.
– Jelentős mennyiségű, folyamatos megrendelésről beszélhetünk, bár szerződést még nem kötöttünk – válaszolta Tóth Márta, aki már több mint tíz éve foglalkozik ezzel a futómadárral. – Túl vagyunk a negyedik szállításon, s a német vevő azért ragaszkodik a magyar strucchoz, mert a húst bevizsgáltatva megtudta, hogy annak beltartalmi értékei világviszonylatban is kiemelkedőek. Ha megmondjuk neki, hogy jövőre mennyi vágóállatunk lesz, akkor arra leszerződik.
– Gondolom, nem lesz nehéz összeszámolni a madarakat...
– Éppen ez a legnagyobb baj, hiszen a hazai struccállomány az elmúlt öt év alatt a negyedére esett vissza. Ennek oka, hogy sokakat becsaptak a felvásárlók, egyszerűen nem fizettek a szerencselovagok, akik miatt a csalódott termelők felhagytak ezzel a tevékenységgel. Ilyen keserves tapasztalatok után huszonegyen összefogtunk, és megalapítottuk a kft.-t, ami tulajdonképpen beszerzői és értékesítő szövetkezetként működik. Úgy gondoltuk, közösen könynyebb piacra jutni, komolyabban vesznek bennünket a vevők, s jobban tudjuk érvényesíteni érdekeinket. Hogy mekkora mennyiségről beszélhetünk? A hozzánk tartozó termelők csupán 500-600 vágóállattal dicsekedhetnek évente, ez az országos állománynak durván a fele lehet.
– Akkor a hazai piacra nem is marad már semmi, ugye?
– Nekünk a fő célunk nem az export, hanem a hazai piac kiépítése, hiszen anélkül nem működhet biztonságosan egy vállalkozás. Mindent megteszünk, de nem egyszerű dolog megismertetni, rászoktatni az embereket erre az egészséges húsra. Van már három hazai termékünk: a strucckolbász, a magyaros szelőmájas és a színhússonka. Egyelőre kevés helyen lehet kapni húst, viszont működik a házhoz szállítási rendszerünk. Két uniós engedéllyel működő vágóhídon vágnak struccot: Tégláson és Hajdúnánáson.
– Mit tanácsolna nekem, amenynyiben kedvet kapnék a strucctenyésztéshez?
– Nagy területre van szükség, hiszen a futómadárnak óriási a mozgásigénye. Lakott területtől távol érdemes hozzáfogni a tartásához, másutt csak a szomszéd beleegyezésével lehet. Mivel a strucc veszélyes állatnak számít, kerítéseket, karámokat kell építeni neki, de nagy beruházást nem igényel, mert a kevésbé komfortos istállóban is jól érzi magát. Gondozása nem igényel sok időt, tíz-húsz állatra napi két-három órával kell számolni. Egyedül a takarmány betakarítására, előkészítésére kell több időt szentelni, hiszen szereti a szecskázott zöld lucernát, a csalánt, a füvet. Csibével ajánlatos kezdeni, mert akkor az ember fokozatosan szerzi meg a tapasztalatokat. Mielőtt úgy döntene, hogy hozzáfog, érdemes meglátogatni több telepet is.
– Nem kell félni tőlük?
– Mivel előrerúgnak, párzási szezonban jó megtartani a tisztes távolságot. Egyébként pedig nagyon kecses, bájos állatok, kíváncsiak, odajönnek hozzám. Mivel minden porcikájuk hasznosítható, akár meg is lehetne belőle élni. Egyelőre mindenki másodállásban foglalkozik vele, de remélem, nemsokára sokaknak ez lesz a fő bevételi forrása.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek