Csírában a téli életerő

Például a zöldségfélék közül télre is kint lehet hagyni a póréhagymát, a bimbóskelt és a petrezselymet, melyeknek magas a C-vitamin-tartalmuk, és amíg a hó nem takarja, frissen szedhetjük. A csicsóka még jobb is, ha földben telel át, és csak a szükséges adagot ássuk ki. Hajtatható még a cikória-katáng is. Az ősszel felszedett gyökereket sötét helyen hajtatva három hét múlva fogyasztásra alkalmas, kesernyés ízű levélrozettát szüretelhetünk. A karácsonyfák alatt sok helyen megtalálható a Luca napján vetett búza, ami nemcsak dísznek számít, hanem zöld téli tápláléknak is. A csíra életereje a szervezet számára jobban felvehető, vízben oldódó ásványi sókban rejlik. Ezekből az átalakulás során B-, C-, B12-, A-, E- és K-vitamin keletkezik. Csíráztathatunk egész télen; csak edény, víz, levegő, egy kis gondoskodás szükséges hozzá. És ami nagyon fontos: csak vegyszermentes, nem csávázott magvakat használjunk. A kínai konyha gyöngyszemei a csírából készült ételek. Hazánkban hajdanán a csíramálét a csírából nyert lével készítették. Egyébként a sörfőzés első műveletei megegyeznek a csíramálé készítésével. A „szaladser” elnevezésben a „szalad” a kicsírázott gabonát jelentette. A gabonaféléken (árpa, búza, rozs, rizs, zab) kívül kukoricát, kölest, hüvelyeseket (bab, csicseriborsó, lencse, szója) és olajos növényeket (len, napraforgó), valamint lucernát, hajdinát is csíráztathatunk. A megmosott, ép, egészséges magokat beáztatjuk duzzadásig, majd leöblítve elhelyezzük a csíráztató edénybe. Szellős, meleg, világos helyen tartva, napi legalább kétszeri leöblítéssel és öntözéssel már két-három nap alatt fogyasztható csírát kapunk.
Érdemes kipróbálni a búzacsírás müzlit. Kell hozzá két csésze búzacsíra, egy alma, egy negyed fej vöröshagyma, egy sárgarépa, egy evőkanál olaj, zabpehely, őrölt szezámmag és két evőkanál joghurt. A hagymát, almát és répát lereszeljük, majd összekeverjük a többi hozzávalóval.