Ételünk az életünk

Régebben az isiász fájdalomcsökkentésére meleg búzaliszt és reszelt torma keverékét használták, vászonkendőbe tekerve a fájó testrészre tették. Bél- és gyomorpanaszok ellen, gyomorégésre például jó a zabpehely: minden étkezés előtt és után egy-egy púpozott kanállal. Cukorbetegség esetén a kukorica nyers, éretlen csöveiből kilógó bibeszálakból, a „hajból” lehet teát főzni, ugyanez szárítva a vizeletkiválasztó szervekre van jótékony hatással. Hajdanán a kifejtett bab hüvelyeit nem dobták a szemétbe, mert a belőle főzött tea jó volt vérnyomás-, vércukorszint-csökkentésre, a szívműködés serkentésére. A friss lucernalomb forrázata erősíti a szervezetet, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és vizelethajtó hatású.
A vékonyra vágott nyers krumpli gyógyítja az égési sérüléseket, ha ecetben ázik, elmulasztja a szemölcsöket. Az antibiotikumként, vérnyomáscsökkentőként is használható fokhagyma eltünteti a tyúkszemet, lereszelve a fájós testrészek gyógyulását segíti. Harapások, csípések kezelésére hatásos a petrezselyemlevél, sőt a főzetéből készült ülőfürdő a felfázás okozta hólyaghurutot gyógyítja. Alvászavarokra nagyon jó, ha megeszünk lefekvés előtt egy almát, erre a célra készíthetünk almahéjteát is, ami ideges gyerekeknek is segíthet az iskolai stressz leküzdésében. A fekete ribiszkének nemcsak a gyümölcse gyógyír, a leveléből készült tea csökkenti a vérnyomást.
Ez csak néhány példa Nagy Jenő érdekes, hasznos könyvéből, amely szinte odakívánkozik a háztartások könyvespolcaira.