Üzenjük

Ember Ferenc, Debrecen. A szőlő fekete rothadásával hazánkban először 1999-ben találkoztak, Kecskemét határában (Európában 1885-ben figyeltek fel rá), ezért néhány szakcikk kivételével nincs róla még komolyabb magyar nyelvű irodalom. A betegség Észak-Amerikában őshonos, Franciaországban először a meleg, csapadékos szőlővidékeken jelentkezett. A kisszámú hazai megbetegedés, külföldi tapasztalatok és a szakirodalom alapján dr. Mikulás József, a téma kutatója a következő tüneteket írta le: a betegség először a leveleken látható, de legjelentősebb a kártétel a fürtökön. A fertőzött leveleken a kerek vagy kissé szögletes foltok kezdetben 2-3 milliméteresek, vöröses rozsdabarnák, szélükön sötétbarna szegéllyel. Később megnagyobbodnak, a közepük kiszürkül, a széleken fekete pontok látszanak, amelyekben a gomba szaporítóképletei fejlődnek. A hajtásokon a foltok oválisak, barnásvörösek, majd feketék, kissé besüppednek. A fürtök ritkán fertőződnek teljes egészükben, a már fele nagyságot elért vagy annál fejlettebb bogyók fertőződése a gyakoribb. Kezdetben szürkés, majd barna foltok fejlődnek rajtuk, amelyek gyorsan nagyobbodnak, 2-3 nap alatt teljes egészükben megbarnulnak, és a szemek gyorsan zsugorodnak. A töppedt bogyók megfeketednek, a felületükön fejlődő gombaképletektől érdessé válnak. Fertőződhetnek a fiatal hajtások, levélnyelek, kacsok és fürtkocsányok is, rajtuk a foltok sötétbíbortól feketéig változnak, alakjuk ovális vagy megnyúlt. Jellemző, hogy a fürt bogyóit nem egyszerre támadja meg a betegség, egymás mellett egészséges és a betegség legkülönbözőbb szakaszaiban lévő bogyókat találunk. A beteg bogyókon először apró szürkés folt jelenik meg, amely rohamosan nő, középen hamarosan besüpped, ráncosodik, néhány nap alatt az egész bogyó szénfekete, kemény lesz. A betegség hasonlít a fakó rothadáshoz, de ott a mumifikálódott, érdes felületű bogyó kávébarna, nem fekete. A szintén hasonló peronoszpóra által megtámadott bogyók felülete nem érdes, a színe pedig kékesszürke. A fertőzés mérsékelhető, ha a szőlőt jól átszellőző helyre telepítjük, ahol a lombja eső után gyorsan megszárad. Ugyanezért javasolják a szőlő környezetének gyommentesítését, gyakori kaszálását, szellős lombfelület kialakítását és – lehetőség szerint – a betegséggel szemben kevésbé érzékeny fajták telepítését. Csapadékos időben a szokásos permetezések során a fekete rothadás ellen is védekezhetünk – a Dithane M45, a Dithane FL, a Dithane DG, a Manex és a Quadris szerek valamelyikével.

Szabó Andrásné, Szalkszentmárton. Az Otelló szőlő kipréselt leve – minden ízesítés nélkül – jótékony hatású az egészségre. Ártalmas vegyületek a must erjedése során képződhetnek, ezért ajánlott az erjedés megakadályozása – a must mélyhűtésével, forralásával vagy besűrítésével.