Üzenjük

Basa István, Ceglédbercel. A meggyfajták közül nagyfokú monília-ellenállóságot tapasztaltak a sajmeggy alanyra oltott Aratómeggynél és a bosnyákmeggy fajtakörön belül a Csengődi, valamint a Pipacs 1 fajtáknál. Az ősi magyar Aratómeggy érés után nem hullik le a fáról, megaszalódva kellemesen édes-savanykás ízű lesz, aratáskor még szedhető, jól oltja a szomjat. A fajta értéke a betegségekkel szembeni tűrőképessége mellett, hogy kisebb forgalmú utak mellé is ültethető, hisz leveses termése a fán megaszalódik, így nem balesetveszélyes. A Csengődi meggy jellemzője, hogy a moníliával fertőzött virágok kocsánnyal együtt leválnak a fáról, így a kórokozó a fás részekbe nem juthat be. A termése kissé apróbb szemű, a kocsányról nehezen választható le, házi kerti fajta, friss fogyasztásra vagy lé készítésére alkalmas. A Pipacs 1 gyümölcse nagyobb szemű, tetszetősebb. A már meglévő fáknál a monília elleni vegyszeres védekezés szükségességét mérsékelhetjük a fák sérüléseinek gondos kezelésével. A kórokozó ugyanis a kéregrepedésekben, rákos sebekben áttelelhet, és onnan fertőzi újra a fákat virágzás idején. A sérülések kitisztításával, lezárásával, a fertőzött (visszaszáradt) hajtások eltávolításával – legalább egy arasznyi egészséges résszel együtt –, valamint a tél végi bő lével történő rezes lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthetjük a visszafertőződés veszélyét. Metszéssel a fák levegősen kialakított koronájában szintén mérsékelt a fertőzés veszélye. A permetezés akkor ajánlott, ha virágzásban az időjárás hűvös, csapadékos. Ekkor színes bimbós állapotban, teljes virágzásban és sziromhullás után egy-egy permetezés ajánlatos rézpótló szerek (Ronilan Fl, Rovral 50 WP, Saprol, Sumilex 50 WP) valamelyikével. Száraz és meleg időben a fertőzés veszélye kisebb, ezért a permetezés elmaradhat.

Balogh István, Tiszavasvári. A birsalma „férgességét” az almamoly okozza, amely még az alma, a körte és a dió termésében tehet komoly károkat. A kártevő a fák kéregrepedéseiben és a lehullott vagy a fán maradt beteg termésekben telel át, onnan szaporodik fel tavasszal, így elsődleges védekezés a tél végi fatisztogatási munkák mellett a fák rovarölő szeres lemosó permetezése. Április végétől, az almamoly első nemzedékének rajzása idején a veszélyeztetett alma, körte, birs és diófák törzsére, valamint a vastagabb vázágak elágazódásához elhelyezett hullámpapír vagy szalmafonat övekben csapdázhatjuk a kártevőket, ugyanis a nőstény lepke szívesen rakja ide a tojásait. Az öveket szeptemberig 10-14 naponként – mielőtt a tojások kikelnének – újakra kell cserélni, és a régieket meg kell semmisíteni. Ha ezt elmulasztjuk, csak segítjük a kártételt! Komoly fertőzés esetén a gazdaboltokban kapható ragacsos csapdákkal – amelyek a kifejlett kártevőket csapdázzák – is mérsékelhetjük a kártételt.