Üzenjük

Bényi Bence, Balatonszepezd. A palánták gyenge fejlődése, a levelek kékes-lilás vagy bordós elszíneződése főként korai vetéseknél, hideg talajban gyakori. Ha a termesztőközeg lehűl, a palánták tápanyag-felvétele lelassul, különösen a foszfor felvétele válik vontatottá. Ez azért komoly gond, mert a foszfor, mint a fehérjék egyik meghatározó eleme, palántakorban nélkülözhetetlen a gyökérzet növekedéséhez, a növények egészséges fejlődéséhez. Hiányában a palánták legyengülnek, betegségekre érzékenyebbek lesznek. Az ilyen palánták foszforpótlással megmenthetők ugyan, de erőteljes fejlődés már nem várható tőlük. Kedvezőbb újravetni a károsult fajtákat, ugyanis a talaj melegedésével egyre gyorsabb lesz a kelésük, a késői vetés okozta lemaradást hamar behozzák. A magvető föld tápanyag-tartalma sokban hozzájárulhat a palánták egészséges fejlődéséhez. Ilyenkor nélkülözhetetlenek egyes mikroelemek is, amelyek legjobb forrása a szerves trágyával jól ellátott, laza palántaföld. Ültetéskor kedvező – a növényeket erősítő – csalánoldattal, illetve mikroelemeket is tartalmazó tápoldatokkal is megöntözni a palántákat.

Tóth B. Károly, Szentes. Épületek hőszigeteléséhez a jól levegőző, szerves vagy puffasztott ásványi anyagok (perlitek) felhasználását javasoljuk, amelyek nem veszélyesek sem az építőkre, sem az épület lakóira, és a hulladékuk sem mérgező a környezetre. A széles körben felhasznált habosított polisztirol hőszigetelő lapok sajnos gátolják a falak levegőzését, hulladékuk nem bomlik el, elégetve káros anyagokat juttat a levegőbe. Az átlevegőzés szempontjából kedvezőbb ásvány- és üveggyapotok pedig veszélyesek az építőkre, mert leváló részecskéi a tüdőt károsíthatják. A szerves anyagok közül kiváló hőszigetelő a fa – építőanyagként és burkolatként egyaránt. Kedvezők a tapasztalatok az importból származó, sajátos eljárással, darált papírból készült szigetelőlapokkal is.  Két fal között jó a hőszigetelése a szalmából vagy nádból készült báláknak. A sajátos eljárással készített, téglaként egymásra rakható bálákból teherhordó falak is építhetők, amelyeket kedvező, ha kívülről és belülről vályoggal vakolnak be. Az utóbbi megoldás anyagárban olcsóbb, de több szakmai tapasztalatot igényel. Külső falak hőszigetelésére ajánlható – tűzvédelmi okokból – az agyag, cement és mészhabarcs védőréteggel ellátott burkoló nádpanel. A teherhordó és burkoló nádpanelek elkészítéséhez hazai szabadalmazású gépsorok komplett terve rendelkezésre áll, és ehhez a feltaláló – Farkas Gusztáv, telefon: 06-52/322-410 – kivitelezőt keres. A gépsorok segítségével olcsón előállítható biopanelek készítésére nyílna lehetőség, amely nagy lépés lenne a korszerű, energiatakarékos, környezettudatos és megfizethető építkezés felé.