Üzenjük

Váncsa Dávid, Monor. Az épületek elé ültetett és a falakra futtatott növényzet – a díszítő hatás mellett – részese lehet az épületek víz- és hőszigetelésének. A növények lombja felfogja a csapadékot, ezenkívül a gyökerükkel felveszik a talajból a nedvességet, tehát védik a vizesedéstől az épületeket. Baj akkor van, ha a rosszul elvégzett, illetve el nem végzett tereprendezés miatt a víz az épület alá folyik, és az utána növekvő gyökérzet károsítja – megrepesztheti, alá- vagy belenőhet – az épület alapját. Ez megelőzhető, ha az épület mellé vízelvezető drénréteget tesznek. A szolgálati járda fúgáiba ültetett pozsgás növényekkel (kövirózsa, varjúhájfélék) tökéletesen elzárható a felszíni víz útja. A nagy víztartó képességű pozsgások térfogatának ugyanis akár 80 százaléka is víz lehet – szárazságban összezsugorodnak, víz hatására, mint a szivacs, megdagadnak, a fúgákba ültetve tökéletes vízzáró réteget alkotnak. A növények már a párologtatással is jó hőszigetelők, emellett a fal elé ültetett, valamint a falra futtatott növények közötti légréteg és az árnyékhatás is védi az épületet a túlmelegedéstől, az örökzöldek télen a lehűléstől is.

D. Botond, Budapest. Kerti bútor készítésére az akác alkalmasabb, mint a fenyő. Fája kezelés nélkül is tartós, szép világos színű keményfa, míg a fenyő tartósítás nélkül gyorsan öregedő puhafa, inkább beltéri hasznosításra alkalmas. Az akác száradáskor vetemedésre, repedésre hajlamos, de ez a rusztikus kerti bútoroknál nem zavaró. A kérget ajánlott lefejteni a frissen kivágott fáról, mert alatta a kártevők és a kórokozók megtelepedhetnek, a fa fertőző góccá válhat, emellett az élettartama is lényegesen rövidebb lesz.

Thorma Klára, Bicske. A muskátli, sarkantyúka, valamint más dísz- és haszonnövények alsó (idősebb) leveleinek sárgulása, a leveleken látható pontszerű – sokszor élénknarancs, vörös vagy bíbor, máshol szürkés – elszíneződések, később foltszerű, majd teljes levélelhalások a magnéziumhiány tünetei is lehetnek. Az ilyen tünetek légköri szárazságban gyakrabban jelentkeznek. A hiánybetegség gyógyítására 2-3 alkalommal, 10 napos időközönként valamilyen magnéziumtartalmú levéltrágya kijuttatását javasoljuk.

Nagy Kálmán, Dömsöd. A melegigényes dió oltása és szemzése szabadban csak a legdélibb országrészeken végezhető el eredményesen. Az eredéshez szükséges magas hőmérséklet ugyanis az oltás és szemzés idején ritkán adott. Hajtatóházakban kézben oltással – párosítással vagy kecskeláb ékezéssel –, 25 fokos hőmérsékleten, párás körülmények között az oltások jól erednek. Kertekben erre ritkán van lehetőség, ott inkább javasolnánk a jó fajták magvetését. A magoncok ugyanis fajtaazonosak, sokszor az oltványoknál hamarabb fordulnak termőre.