Üzenjük

Házunk tájaVeszelszky Éva2009. 06. 05. péntek2009. 06. 05.
Üzenjük

Halász Károlyné, Diósd. A szegfűn és a leanderen gyakori károsítók a sok tápnövényű takácsatkák, amelyek száraz melegben igen gyorsan felszaporodhatnak, és tovább fertőzhetik a zöldség- és dísznövényeket. Vizsgálatok szerint a hőmérséklet emelkedésével egyre gyorsabb a takácsatkák egyedfejlődése – míg 15 fokon a lárvakelés 14 nap, a teljes kifejlődés egy hónap, addig 25 fokon 4 és 10 nap, 35 fokon már csak 2 és 7 nap. A folyamatosan szaporodó, többnemzedékű kártevők gyorsan ellephetik a növényeket, amelyeket a nedvek szívogatásával fokozatosan legyengítenek. A takácsatkára jellemző tünet a pókhálószerű szövedék, benne a kártevő különböző fejlődési alakjaival. A leveleken számtalan apró szívásnyom van, amelyek később öszszeolvadnak; a levél fakó ezüstössé válik, majd elszárad. A takácsatka számára kedvező száraz, meleg körülmények között a károsítására érzékeny fajták gyorsan leromlanak, fertőző góccá válhatnak, ezért tartásuk kevésbé ajánlható. Védekezésként legfontosabb a megelőzés lenne, a beteg növények megsemmisítésével, a megmaradók gyakori öntözésével, a levegő párásításával, a talaj kiszáradása ellen mulcstakarással, többszintes növénytelepítéssel. A vegyszeres növényvédelem kevésbé hatékony, hisz a szerek többsége csak egyes fejlődési alakokat károsít, míg a takácsatka minden fejlődési alakja egyszerre jelen lehet. Hatékonyabb a megelőző védekezés, valamint a természetes ellenségek (katicabogár, ragadozó atkák, ragadozó poloskák) védelme, a túltrágyázás elkerülése, a növényi szövetek erősítése ásványi lombtrágyázással.

Mrázik Pál, Dunabogdány. Éretlen vagy félérett komposzt talajtrágyaként több szempontból sem javasolható. Egyrészt még fertőzőképes kórokozók és kártevők lehetnek benne, amelyek a talajban felszaporodhatnak. Az éretlen komposzt a bomláshoz szükséges tápelemeket a talajból szívja el, ez a kultúrnövényeknél hiánytüneteket okozhat. A szerves anyag lebontását végző gombák és baktériumok a gyökerek sérülésein keresztül megfertőzhetik a növényeket, például a korhadéklakó fehér pelyhes gyökérpenészgomba a facsemeték pusztulását is okozhatja. A kedvezőtlen hatások az érés gyorsításával – érett komposzt vagy érett istállótrágya, valamint megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával – szüntethetők meg. Ilyenkor a szerves anyag átmelegszik, ami fertőtlenítő hatású, és a bomlási folyamatok számára is kedvező. A komposzt akkor tekinthető érettnek, ha állaga egyöntetű, morzsalékos, sötét színű, zsíros tapintású és kellemes földillatú. Ha a komposztban még darabos alkotórészek vannak, azokat – rostálás után – jobb visszatenni a teljes lebomlásig.

Ezek is érdekelhetnek