Üzenjük

A hagymák ültetésének a nyár eleje a legkedvezőbb időszaka, amikor elvirágzás után a tövek behúzódtak. Nyár végén a liliom áttelelő tőlevélrózsát hajt, ilyenkor már megsínyli a bolygatást. A liliomhagymák kényesek a kiszáradásra, ezért kiásás után minél hamarabb földbe kell kerüljenek, sőt átmenetileg is ajánlott árnyékos helyen, laza talajba elvermelni. Legszebben félárnyékos, széltől védett területen, jó vízellátású, tápanyagban és humuszban gazdag talajban fejlődik.

Bernáth László, Budapest. Gyakran keresik olvasóink az évelő kapor magját, ami legjobb tudomásunk szerint nem létezik. A félreértés abból adódhat, hogy a kaporhoz külsőleg hasonló, mediterrán édeskömény valóban évelő, levelei – a kaporéhoz hasonlóan – ízesek és illatosak, bár a kapor jellegzetes aromájával szemben az édeskömény levelei édeskések, és inkább az ánizsra emlékeztetnek. Másik ok lehet, hogy a kapor az érett magjait szétszórja, így vetés nélkül is minden évben, sőt év közben is folyamatosan újrakel.

Parlagfű jeligére. A parlagfű gyökere és lombja eredetileg is gazdagon elágazik, visszavágva azonban még jobban elbokrosodik, egyre alacsonyabban és bővebben virágzik. Gyakori kaszálással így egyre nagyobb mennyiségben ontja az allergén virágport, és a nagy mennyiségben érlelt magjaival is egyre jobban elszaporodik. Ezért, ha kaszálják, akkor a növény felszaporodását segítik elő. A parlagfű túlszaporodása ellen jobb védekezés a növények kiemelése tövestül, ami viszonylag könnyen megtehető, hisz sűrűn elágazó gyökérzete lazítja, porhanyítja a talajt, így tövénél fogva könnyen kihúzható. Aki azonban érzékeny a parlagfűre, az védőkesztyűben tegye, mert bőrön keresztül is allergiát okozhat. Egy korábban végzett tudományos vizsgálat szerint egyébként a parlagfű allergén hatása a harmadik generáció után már kevésbé érvényesül, hisz az emberek szervezetében addigra már elegendő ellenanyag termelődik vele szemben. Reményt keltő a méhészek feltételezése is, ami szerint a parlagfűről gyűjtött mézben jelen van a méhek által termelt ellenanyag, így az a parlagfű-allergiára kifejezetten gyógyító hatású. Az említett vizsgálat egyébként azt is megállapította, hogy a parlagfű – a lucernához hasonlóan – magas fehérjetartalmú, takarmányozásra alkalmas növény, tehát nem kellene teljesen kiirtani, állományát csupán a tűrésszint alá kell szorítani.