Üzenjük
<em>Rátvégh Dóra, Budapest</ em>. A kerti komposzt értéke a magas szervesanyag-, mikro- és nyomelemtartalom mellett – összetételtől függően – a nitrogén és a foszfor, esetleg más makroelemek viszonylag magas aránya. A komposztok jelentősége kevésbé a tápanyagtartalmukban, inkább a humuszképződést segítő szerves anyagaikban van. A tiszta komposztba ültetett növények a humuszos laza földkeveréknek és a gyökeresedéshez szükséges foszfortartalomnak köszönhetően jól gyökeresednek, kezdetben erőteljesen fejlődnek a magas nitrogén-, mikro- és nyomelemtartalom következtében.
A komposzt tápanyagai azonban pótlás hiányában hamarosan kimerülnek. Legkedvezőbb az érett komposzt és a kerti föld keveréke: a komposzt javítja a földkeverék szerkezetét és vízháztartását, a humusztartalma segíti a talaj ásványi anyagainak feltáródását, a növények számára könnyen felvehető formában, míg a kerti föld ásványi anyagaival a folyamatos tápanyag-utánpótlást biztosítja. Ásványi anyagokban gazdag, kötött talajokhoz fele-fele arányban kevert érett komposztból jó szerkezetű, kiváló virágföld nyerhető. Soványabb homoktalajokhoz, a komposzt mellett, 20 százalék agyagot is ajánlott keverni, a tartós tápanyagforrás érdekében. Nagyon kedvező, ha a keverékhez magas mésztartalmú vakondtúrásföldet is kevernek.
Horváth Elemér, Baja. A dió, őszibarack, málna, ribizli, rózsafélék, orgona, csalán törzsén, hajtásain és a fiatal hajtásvégeken látható „hófehér bevonat” az eperfa-pajzstetvek tömege. A kártevő a növénynedvek szívogatásával és tömeges felszaporodáskor a növényrészek légzésének gátlásával – védekezés hiányában – a növények legyengülését, részleges, majd teljes pusztulását is okozhatja. Az eperfa-pajzstetvek kétnemzedékes kártevők, rajzásuk májusban, júniusban, majd júliusban és augusztusban van, s a két nemzedék sokszor összefolyik. A lárvakelés a fagyokig folyamatos, sokszor a megtermékenyített nőstények telelnek át, így igen gyorsan felszaporodhatnak. Legjobb védekezés ellenük a hófehér viaszos pajzs alatt meghúzódó pajzstetvek ledörzsölése szappanos vízzel, idősebb fák törzséről gyökérkefével, érzékenyebbeknél nedves ronggyal. A káliszappan (mosószappan) a viaszos réteget oldja, ettől sérülékenyebbek a pajzstetvek, így a védekezés ellenük eredményesebb. Lágy szárú növényeknél a fertőzött részek visszavágásával védekezhetünk. Ha a tetvek tömege a gyökérnyaknál van, és a növény bírja, földdel feltöltve is megvédhetők a növények. A fertőzött hajtásvégeket legjobb levágni és a fertőzött részeket megsemmisíteni. A pajzstetvek természetes ellenségei a katicabogarak, így csak a hasznos rovarokat kímélő vegyszerek használata ajánlható ellenük. Ilyenek a – biotermesztésben is engedélyezett – olajos lemosószerek (Vegesol, Vektafid).
