Üzenjük

Az 1-6 cm, sötétszürke mocskospajor kerüli a fényt, este, éjszaka jön a felszínre, akkor károsít. Egy-egy területen okoznak nagy kárt, majd éjszakánként továbbvonulnak, esténként 10-20 méter távolságra is. Károsításuk megelőzhető, ha ősszel, a termés betakarítása után és tavaszonként a területre kihajtják a tyúkokat, amelyek összeszedik a rovarlárvákat. Temérdek mérgező vegyszer válhat feleslegessé a háziszárnyasok talajfertőtlenítő, gyommentesítő munkájával! A mocskospajor természetes ellensége még a feketerigó, a varangy, a vakond és a futóbogarak, a lepkékre a denevérek vadásznak. Ha vegyszerekkel védekeznek, a természetes ellenségek is elpusztulnak! Helyi védekezésként a szárazságot kedvelő mocskospajor távol tartására az öntözés és a talajnedvességet visszatartó mulcsozás is jó hatású, emellett gyakori sekély kapálással a pajorok száma ritkítható. A kártevők földbe süllyesztett tálkában kihelyezett mérgezett csalival – 20 dekagramm korpa, 2 dekagramm cukor, rovarölő szer vízben elkeverve – csapdázhatók. Szabadon vásárolható, mocskospajor ellen hatásos szerek az Actara 25 WG és a Match 050 EC, amelyeket a károsított területre nagy lémennyiséggel sötét este juttatnak ki, amikor a pajorok a felszínen tartózkodnak. Nematop néven egy biológiai szer is kapható, amely a mocskospajorokat elpusztító, de a növényekre veszélytelen fonálféreg­faj millióit tartalmazza. Az előírás szerint kijuttatott fonálférgek és a velük együtt élő baktériumok a megtámadott állatokból táplálkoznak, és bennük elszaporodnak. A burgonyát szintén károsító drótférgek általában a feltört gyepek helyén, a feltörés után 2-3 évvel szaporodnak fel, és átrágják a gyökereket, gumókat. Megelőzhető a kár, ha a feltört területre kiengedik a tyúkokat, amelyek porhanyítják és szerves trágyával látják el a talajt. Az első években káposztafélék és paradicsom kerüljön a területre, ezek kevésbé vannak veszélyben. A károsított területeken jó csalétek a talajba nyomott, félbevágott burgonyagumó vagy sárgarépa, velük összegyűjthetők és megsemmisíthetők a drótférgek.