Netes kertészkedés

Az utóbbi években sokan olyanok is belevágtak a kertészkedésbe – legyen szó a városi közösségi kertekről, az erkélyeken elhelyezett nagyobb ládákban élő növények gazdáiról, vagy persze a klasszikus kiskertek gondozóiról –, akiknek nem volt kitől tanulniuk. Nem kapták meg a szüleiktől, nagyszüleiktől a generációs tudást. Egy érdekes felmérés szerint ők nagyon sokszor az internetről szerzik be az információikat. Ez lehet nagyon hasznos, de sokszor igen felületes és akár kárt is okozhat.

Korábban a szakkönyvek és a máig élő kertbaráti körök szolgáltatták a legtöbb információt a kertészkedők számára. A személyes tapasztalat átadását és megosztását manapság gyakran az internet helyettesíti. A közösségi média felületein ma rengeteg és roppant népszerű – sokan kattintatnak rá – a témával kapcsolatos film, bejegyzés stb. Ezek egy része legtöbbször tényleg segít mélyíteni a tudást, számos esetben viszont sok butaság és szakmaiatlan tanács is elhangzik.

Az Európai Bizottság 2020-as tanulmánya szerint az európaiak mintegy 60%-a használja az internetet a növényekkel, a kert gondozásával kapcsolatos információk beszerzésére. A tartalmak széles skálájának köszönhetően a YouTube, az Instagram és a Facebook legismertebb influenszerei közül néhányan több millió követőt vagy feliratkozót érnek el. Fogásokat és kerti gépeket, növényápoló szereket is bemutatnak (sokszor reklámoznak). Emiatt lenne szüksége a kezdő kertésznek bizonyos alaptudásra, hogy ne dőljön be az olyan állításoknak, hogy a kávézacc, a tört tojáshéj kiszórásával a csigák károsítása ellen tehetnek – vagy például hogy a komposztba nem szabad beleszórni a kerti gyomnövényeket, az őszi avart.