Marad-e a tilalom?

Nagyjából százmilliárd forint kárt okozott a magyar gabonapiacon érdekelt gazdáknak, hogy korábban szabadon áramolhatott az országba az olcsó ukrán gabona – nyilatkozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Hiába azonban az importtilalom, a hazai piaci árakkal és értékesítési lehetőségekkel legalább azonos negatív hatása van annak, hogy a magyar búza, kukorica, napraforgó, repce európai exportpiacait is az ukrán termékek foglalták el. Jakab szerint a harmadik gond, hogy az importtilalom bevezetése előtt felhalmozódott ukrán gabona még mindig jelentős magyar magtárkapacitásokat köt le. A nyári betakarítású kalászosok és a repce még elfért valahogy a megmaradt raktárakban, de nagy kérdés, hogy a most induló és jó termést ígérő napraforgót és kukoricát hol lehet majd tárolni.

A gabonapiac is alig mozog, az árak befagytak: 50 ezer forint körül van a takarmányárpa és -búza, az étkezési gabona 65-68 ezer körül mozog, hasonló a kukoricáé is.

Ebben a helyzetben nem megengedhető, hogy az ukrán termények megint szabadon léphessenek be a magyar piacra. 

– Ha az Európai Unió szeptember 15-én nem hosszabbítja meg a behozatali tilalmat, akkor nemzeti hatáskörben mi meghosszabbítjuk – jelentette be már több fórumon is Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: ha kell, akár uniós szabályt is szegnek a gazdák érdekében, és fenntartják az ukrán termékek behozatali tilalmát. – Nyilván ez kötelezettségszegési eljárással jár majd, csak akkor mi ezt nem négy termékre fogjuk bevezetni, hanem az eredeti 24-re, tehát kibővítjük – szögezte le. Lengyelország is jelezte, hogy ezt a magatartást fogja követni, míg a másik három állam – Románia, Szlovákia, Bulgária – eddig még nem nyilatkozott az ügyről.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága előtt Janusz Wojciechowski agrárbiztos azt mondta: véleménye szerint indokolt lenne a jól működő intézkedést kiterjeszteni az év végéig. Hangsúlyozta azonban, hogy ez szigorúan az ő véleménye, nem tekinthető bizottsági álláspontnak, mert még nem született döntés.

Kedvező hír, hogy tavalyhoz képest jelentősen bővült-bővülhet az ukrán tengeri szállítás mennyisége, annak ellenére, hogy Oroszország a nyár közepe óta megakadályozza az ukrajnai kikötők működését. A ro­mán kikötők ugyanis képesek havi 3-4 millió tonna ukrán terméket is behajózni, és a NATO-tag Románia területét Oroszország nem fogja bombázni. Így az ukrán szárazföldi szállítások a jövőben kisebb jelentőségűek maradhatnak, illetve elméletileg az ukrán gabona eljuthat tengeren a fejlődő országok és más távoli vevők piacára. Az is felmerült, hogy az EU tonnánként 20-30 euró támogatást adna a szállítmányok európai kikötőkbe juttatásának költségei csökkentésére, így Ukrajnának azokat ismét megérné eladni a távoli kontinenseken. Erre 600 millió eurót szánnának, ami 20 millió tonna termény olcsóbb fuvarozását segíthetné elő.