Eltolódtunk egy hónapot?

Érdekes hír jött a meteorológusoktól: 122 éve nem volt olyan meleg a szeptember, mint most. Gyaníthatóan az októberi adat is közelít majd a rekordhoz, mert azóta is szokatlanul meleg időszakot élünk, még ha jött is egy kisebb hideghullám. De mindez mit jelent a kertben, a földeken?

Házunk tájaO. Horváth György2023. 10. 17. kedd2023. 10. 17.

Fotó: Darnay Katalin

Fotó: Darnay Katalin

 

Az adatmérések szerint 1901 óta az idei lett a legmelegebb szeptember, szinte júniusi volt a középhőmérséklet. Úgy tűnik, mintha egy hónappal eltolódtak volna nálunk az évszakok, legyen szó a sokáig tartó fagyos télről, vagy az ősz első hónapjait jellemző nyárias melegről. Sokan már vészhelyzetet emlegetnek, mások viszont az alkalmazkodás lehetőségét keresik, sőt mondhatni, kézzel fogható előnyei is voltak-vannak az idei melegnek.

A mezőgazdászok például már évek óta nem a megszokott augusztus végi – mi még úgy tanultuk, hogy a hónap 17. napja a határnap – időt választják, amikor elvetik a repcét, hanem szeptember közepét, sőt sokan a végét. A repcének eső kell, s nem jó, ha nagy a meleg, mert akkor tömegével jelenik meg a frissen kelt növényeken a földi bolha, a repcebogár, de kárt tesz a repcedarázs is. A korán kelő, túlfejlett repce nem szereti a téli hideget. Ezért sokszor kezelni kell, hogy ne fejlődjön tovább. Aki most korán – a régiek szerint idejében – vetett, úgy járhat, hogy e szerekkel kétszer is kezelnie kell az állományt, nem beszélve a sokkal több növényvédelmi problémáról.

Nézzünk körül a kiskertben is. Az nem jó, hogy az elmúlt hetekben országszerte láthattunk olyan gyümölcsfát – például cseresznyét, meggyet, szilvát –, ami most kezdett virágozni, mint ahogyan a vadgesztenyén, az akácon is észrevehetünk virágot sok helyen. Viszont örömöt is jelent az eltolódott ősz, például a paradicsom, cukkini, uborka, paprika, bab, padlizsán még mindig virágzik és érik. Sőt a magról kelt paradicsom és paprika már hetek óta ontja a termést. Vagyis lehet, hogy a következő években nem kell majd az összes ilyen növényünket palántáról ültetni, elég lesz a magvetés is. Akad a Szabad Föld Kertjében olyan paradicsom, paprika, dinnye, ami a nyár közepén kelt ki magától, váratlanul, de még mindig hetente 1-2 kilónyi termést szedünk róla, illetve a paprikán már a hatodik-hetedik bogyó érik be. A dinnye jó kétkilós, persze ebből nem fogunk lakmározni, de érdekességnek meg a baromfinak jó lesz. Nem mellékesen a paradicsombetegségek is csak most kezdenek megjelenni a későn kelt töveken, míg a palántáról neveltek a korábbi kezelések ellenére betegek lettek, jórészt le is teremtek már.

Az sem fordult még elő, hogy ugyanazokról a zöldbabtövekről e sorok megjelenésekor már a hatodik körben szüretelünk le babot. Talán ez a vége, de még az utolsó körben is begyűjtöttünk jó 3-4 kilót.

A negatívumok közé tartozik, hogy a levéltetvek, a különféle molyok még mindig rajzanak, szaporodnak, károsítanak. Miként például a leszüretelt szőlők is betegednek, mert ott a lisztharmat, a peronoszpóra a sokszor magukra hagyott tőkéken. Az idén már talán a harmadik generációja támad az itthoni körülmények között korábban egyszer rajzó puszpángmolynak, más levélaknázó molyoknak, a kabócák aktivitásáról nem is beszélve. Ez utóbbi jószágból eddig csak néhány kezdte meg a telelésre alkalmas helyek kutatását, ezért még alig találni a lakásban ilyen rovart. Az inváziós harlekinkatica sem lepte még el a házak falát.