Felzabálják a magot, a frissen kelt gabonát

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az első kérdésre felelve állítja: igen, míg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) úgy véli: nem. A szakmai szervezet szerint a jelenleg engedélyezett két készítmény és módszer nem alkalmas a mezei pocok hathatós gyérítésére. Ugyanis a szert egyenként – más állat számára felvehetetlen módon – a pocoklyukakba kellene kihelyezni óriási területeken. Ehelyett azt javasolják, hogy a Nébih adjon ki szükséghelyzeti engedélyt – ahogyan tette azt az utóbbi években – olyan szerekre, amelyekkel táblaméretben felületkezeléssel kijuttatva lehet védekezni. A Nébih viszont azt mondja, hogy ez a módszer nagy természetkárosítást okoz, nem lehet megakadályozni, hogy más állat ne férjen a méreghez, az elhullott állatokat a ragadozók, a dögöt is evő madarak, egyéb élőlények ne fogyasszák el. (Az utóbbi években ezért is fordult elő rendre nagyobb tömegű ragadozómadár-elhullás, amikor akár több tucat sas, ölyv is elpusztult.)

A NAK és egyes gazdálkodók nyilatkozatai szerint az idei őszön olyan mértékű a po­cokgradáció, hogy sokan nem látják értelmét elvetni például a búzát sem. Egyrészt a rágcsálók feleszik a magot, másrészt a kikelt növényt pocsékolják. Van, ahol már az állomány 20 százalékos károsításáról beszélnek, az idén a több évig kaszálható lucernatáblák nagy része megsemmisült. Ehhez hozzájárult az is, hogy ettől az évtől az agrártámogatási rendszer átalakult, azok a gazdák, akik nem bolygatják a talajt, többlettámogatást kapnak. Viszont a pocok ellen éppen a folyamatos talajforgatás az egyik ellenszer, ezzel lehet felszámolni a fészkeket, járatokat, kiforgatni az állatokat a földből.