
Megjött a hókotrós segíteni, úgy rendet rakott, hogy kő kövön nem maradt utána
origo.hu

Talán még soha nem láttam ennyi banánt magyar kertekben, mint ebben az évben. Szinte nem volt olyan része az országnak, ahonnan az alma- és körtefák, a tujaszegélyek közül ne kandikált volna ki néhány banán- vagy pálmalevél.
A kertészek körében is megoszlik a vélemény, vajon illik-e a magyar kertekbe az egészen más tájakon megszokott trópusi növény, legyen szó banánról, pálmáról, netán más különlegességről. Mindegy is a válasz, mert az élet bizonyítja: egyre többen szentelnek rá pénzt, illetve energiát, hogy a környezetüket efféle növényekkel ékítsék. S nem ördögtől való ma már, hogy ezeket sikerrel neveljük az otthonunkban, ugyanis mindegyikből akad egy sor olyan faj, fajta, amelyik bírja a telet, illetve kicsi rásegítéssel, gondoskodással megoldhatjuk a túlélésüket. (Ezúttal nem szólunk a cserepekben, nagy dézsákban nevelt, meleg és fényes helyen átteleltetett fajokról, fajtákról.)
Már idehaza is több kertészet foglalkozik a szabadban egész évben nevelhető fajokkal. A pálmák közül sok eredetileg is tűri a hideget, mert például a magashegységek lakója, ahol a fagy gyakorta előfordul. Ilyen a nálunk egyre népszerűbb kínai kenderpálma is. Ennek idősebb, nagyobb példányai kibírják az itthoni telet. Ebből is érzékelhető, hogy néhány évig érdemes könnyebben mozgatható dézsában nevelni, majd télire bevinni, s aztán az öregebb példányt már elültethetjük a szabadban.
Napfényes, széltől védett területet válasszunk. A talaj legyen jó vízáteresztő, mert bár ez a pálmaféle szereti a vizet, de azt nem, ha a gyökerei vízben panganak. Az első években tél elején gondoskodni kell róla: a törzsét kupacoljuk be jól tömörítve szalmával, avarral, majd ha nagy hideget ígér a meteorológia, arra a néhány éjszakára hasznos lefedni a kupacot is pokróccal, ponyvával. Ekkor érdemes a pálma törzsét is körbetekerni néhány sornyi ponyvával, zsákvászonnal, nádszövettel, akár fóliával is. Aztán, ha elmúlt a nagy fagy, ezt távolítsuk el, nehogy befülledjen. A pálma csúcsára, a levelek eredésére is figyelni kell télen: megmaradhat benne a víz, a hó, s ha ez megfagy, károsíthatja az új levelek fejlesztéséért felelős részeket. Ezért jó ezt is kissé lefedni.
Banánokat is látni a kertekben, talán még többet is, mint pálmát. S nem csak a kicsi, alig méteresre növő fajokat, hanem bizony 3-4 méteres példányok is előfordulnak, nagy, akár másfél méteres levelekkel. A banánok közül a legelterjedtebb télálló fajták a Musa basjoo fajhoz tartoznak. Ezt nevezik télálló banánnak vagy japán banánnak, annak ellenére, hogy Kínából származik.
Ez a banán itthon is megél, ha a tél előtt a töve fölött nagyjából 20-30 centi magasan levágjuk, majd a tövétől számítva jó méternyi sugárban vastagon, legalább fél méter magasságban tömören feltöltjük szalmával és avarral, aztán az egészet leborítjuk ponyvával. A lényeg, hogy a töve ne fagyjon meg. A gyöktörzséből hajt majd új leveleket, olyan gyorsan, hogy a nyár közepén már megint több méter magas lesz a fa. Sőt akár több is, mert ebből több tő is sarjadzhat. Ezeket egy idő után – mikor már saját gyökeret is fejleszt – leválaszthatjuk és elültethetjük.
A banánokat átteleltethetjük a pincében például úgy, hogy kiássuk a gyöktörzsét, lerázzuk a földet, majd papírba csomagolva, elfektetve tároljuk.
origo.hu
metropol.hu
life.hu
magyarnemzet.hu
baon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
metropol.hu
borsonline.hu
origo.hu
origo.hu