Csúcstechnikával a lódarázs ellen

Szinte az egész országot lázba hozta tavasszal a későbbiekben cáfolt hír, miszerint megérkezett hozzánk az agresszív ázsiai lódarázs. Aztán a nyár végén bebizonyosodott, hogy hazánkat is elérte az Európában inváziószerűen terjedő állat. A magyar tudósok hitelt érdemlően bizonyították, hogy a Mosonmagyaróvár közelében található Kimlén egy éles szemű és nagy tudású méhész által befogott példányok valóban ázsiai lódarazsak. Néhány hét csend következett, majd az elmúlt hetekben érkezett az információ, hogy sikerült felkutatni, megtalálni és megsemmisíteni az első ilyen darázskolónia fészkét.

Kevesen tudják, hogy nem egyszerű feladatról van szó. E darázsfaj igen gyorsan repül és nagy távolság megtételére képes. Táplálékának nagy részét a házi méhek teszik ki. A nyár végére, ősz elejére az akár egy métert is elérő, nagyjából gömb formájú fészkében tízezer egyed is élhet! Ez a faj ugyan kicsit kisebb, mint a hazai lódarázs, de a fészkét több egyed lakja és agresszívebben is őrzi. Ezért a hozzáértők mindenkit óva intenek a bolygatásától, szakemberekre kell bízni a megsemmisítését is. Miként teszik ezt Európa számos országában, ahol már igen komoly gazdasági kárt okoznak, illetve az ellenük folytatott védekezés is nagyon költséges. Franciaországban becslések szerint a fészekpusztítás 23 millió euróba került 2006–2015 között. Azonban az éves költség növekszik, ahogy a faj folyamatosan terjed, így várhatóan Franciaországban elérheti a 12 millió, Olaszországban és az Egyesült Királyságban a 9-9 millió eurót. (Ez az összeg magyar pénzben számolva több milliárd forintot tesz ki.)

A kártékony és veszélyes rovar elleni küzdelemben bebizonyosodott, hogy csapdákkal, csalétkekkel nem igazán lehet hatékonyan megállítani a terjedését. A szakemberek szerint a megoldás a fészkek felkutatása és megsemmisítése. Ehhez viszont már csúcstechnológiát szükséges alkalmazni. Be kell fogni egy-két példányt, aztán ezek testére minijeladót rögzíteni, majd a rovart elengedni. Visszarepül a fészkébe, aminek a helyét a szakemberek egy jelfogó segítségével bemérik. Aztán jöhetnek a darázsirtásban jártas szakemberek.

Az előbbiek játszódtak le néhány hete Kimlén is: magyar, osztrák, belga és holland kutatók együtt derítették ki, hogy egyáltalán van-e, illetve hol található az ázsiai lódarázs első magyarországi fészke. Magyar tudósok, fejlesztőmérnökök, biológusok az első észlelés után néhány héten belül már felállítottak az ázsiai lódarázsra specializálódott műhelyt.

A vizsgálatokban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnoló­giai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai vettek részt. A rádiótelemetria módszerének alkalmazását az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által megbízott, a darázsbefogásra szakosodott holland és belga vállalkozók végezték. Ezzel egy időben a MATE szakértői és méhész önkéntesek is keresték a fészket, amit – a holland–belga cég rendszerétől függetlenül – mintegy másfél órával később megtaláltak a saját készítésű berendezésükkel. Tehát a hazai rádiótelemetriás rendszert sikerült a nulláról indulva mindössze egy hónap alatt felépíteni, sőt a Budapesti Műszaki Egyetemen már olyan műszert is fejlesztenek, amelyet a jövőben sikeresen vethetnek be az invazív lódarazsak ellen is.