Magasabb földárak

A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi árakról szóló friss kiadványából kiderül, hogy a szántó átlagára 2,1 millió forint volt hektáronként. Ugyanakkor jóval, csaknem negyedével kevesebb terület cserélt gazdát, mint 2021-ben. Összesen alig 59 ezer hektárnak lett új tulajdonosa, és ebben már benne van minden, tehát rét, szántó, erdő stb. művelési ág. Ez az összes agrár- és erdőterület kevesebb, mint 1 százaléka. A szántó ebből nagyjából kétharmadot tett ki, az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7%-os arányt képviselt a forgalomból.

Tavaly a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6%-os növekedése után – átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél. A szántó átlagára 9,7%-kal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. A gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben, 22%-kal 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15%-kal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3-3 millió forintot kellett fizetni. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára is meghaladta az egymillió forintot 2022-ben.

Az agrártermelés költségét meghatározza, hogy a terület csaknem felét a gazdálkodók haszonbérletben művelik. Ez a másik oldalról azt jelenti, hogy sok család évente jó bevételhez jut földjeinek bérbeadásából. Tavaly a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg, azonban a növekedés üteme lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13%-os növekedés után – átlagosan 12%-kal volt magasabb, egy hektárért országos átlagban csaknem 82 ezer forintot fizettek.

Nyáron és most ősszel is folytatódott a 10 hektárnál nagyobb állami területek értékesítése. A licitek során a KSH által jelzett 2022-es adatokhoz képest szinte kétszeres árak alakultak ki annak ellenére, hogy sok helyen nem is volt igazi verseny, mert csak egy ajánlat érkezett az adott területre.