Bizakodó állattenyésztők

A fenti sorrend a derűlátóbbaktól indul. Vagyis a legkedvezőbbnek ők ítélik meg a helyzetüket. Amit a piac is igazol: tavaly a legjobb eredményeket a magyar mezőgazdaságban ezek az ágazatok érték el, a jövedelmezőség és a most várható 2024-es kilátásaik szempontjából is ők az éllovasok. Aztán a növénytermesztési és kertészeti ágazatok jönnek. A növénytermesztőket már két éve sújtja az aszály, vagy éppen a felvásárlási árak bezuhanása, ami miatt ma számukra igen nehéz jövedelemhez jutni. És ez – főleg a gabona- és iparinövény-termesztésre vonatkozik – a közeljövőben sem fog nagyon változni. Búza, kukorica, szója, napraforgó, repce van elég a világpiacon, ezért a nyomott árak markáns növekedése sem várható. Ahogy az orosz és ukrán termények mennyiségének inkább a növekedése, semmint csökkenése prognosztizálható. 
Emiatt a magyar gazdálkodóknak erre kell felkészülni. De már ez is eredmény az elmúlt három évhez képest. 
– Tavaly nagyon nehéz éve volt a mezőgazdászoknak, szinte semmit sem lehetett még egy-két hónapra előre sem kigondolni, nem lehetett tervezni sem az árakkal, sem a kamatszintek változásával, sem a kereslettel. 2024 ilyen szempontból sokkal szerencsésebb: az árak nyomottak, de legalább számolhatóak, a kamatszint az év vé­géig biztosan folyamatosan csökken, jönnek a beruházási és más pályázatok, amelyek új forrást jelentenek. A kilátások sokkal jobbak, mint tavaly voltak. Az igazi elrugaszkodás, a növekedési időszak kezdete 2025 lehet – foglalta össze véleményét Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. 
Szerinte a nyomott árak miatt az idén a növénytermesztők alacsony jövedelmezőséggel számolhatnak. Ugyanakkor az olcsóbb búza, kukorica és más termény miatt olcsóbb a takarmány, az energiaárak is lejjebb mennek. Ezért az állattenyésztők a 2023. év után az idén is jövedelemhez juthatnak, amely a további fejlesztéseiket is megalapozhatja. 
Az alkalmazkodást, a hatékonyabb termelést vetíti előre, hogy az ágazat szereplői egyre nagyobb számban ismerik fel, nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, a magyar mezőgazdaság túl kis szereplő ahhoz a világpiacon. A költségek optimalizálásában és a hatékony gazdálkodásban viszont lehet mozgásterük, s gyorsíthatják az új technológiák terjedését is” – mutatott rá Héjja Csaba, a bank elemzője. 
Más hatásuk is lesz a változásoknak. Például a banki szakértők úgy vélik, hogy a birtokkoncentráció fel fog gyorsulni a növénytermesztésben, és főleg a kis területen gazdálkodók hagynak fel a tevékenységgel. Ez már lejátszódott a sertéságazatban, ahol az elmúlt tíz évben az állattartók 60 százaléka fejezte be a disznótartást. A sertéslétszám mégis nagyjából szinten marad, mert a nagyobb üzemek folyamatosan fejlesztenek. 
A beruházások 2025-től pörögnek fel. Az idén írja ki az agrártárca a pályázatokat, azokra jelentkezni kell, el kell bírálni, vagyis a megvalósítás 2025–2026-ra várható, amikor is a támogatásokat le lehet hívni. Segítséget jelent, hogy a bankok is készülnek támogatás-előfinanszírozó szolgáltatásokkal. Másrészt az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel is segíti. Tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben.