A lakossági fotók segítségével térképezik fel a hazai kertek pókállományát. Mire jó ez az egész?
Fotó: Habik Csaba
Érdekes, a civil lakosság aktív részvételét igénylő felmérést végzett el tavaly a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Azt vizsgálták, hogy milyen pókok élnek a hazai kertekben. A kutatás első éve lezárult, az intézet közzé is tette az első elemzéseit.
Ebből kiderül, hogy a pókfajok száma és népessége, valamint az egyes kertek, házak körüli területek biológiai sokfélesége, illetve művelésének mikéntje között szoros az összefüggés.
Az ÖMKi önkéntes kutatókat vont be tavaly tavasztól őszig a Pók-Háló névre keresztelt kutatásukba. Végül 223-an vettek részt ebben és 3,3 ezer fotó érkezett az ország minden tájáról. Az önkéntes kutatók feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat. Egy-egy élőhely állapotát lehet így mérni: a pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére utal. Hazánkban több mint 800 pókfaj található meg, melyek közül egyetlen kertben is több tucat faj fordulhat elő.
Az önkéntes adatküldőknek az ÖMKi honlapján kellett regisztrálni a kertjüket és feltölteni a megfigyeléseiket fényképek formájában. Egy kertre vonatkozó kérdőívet is kitöltöttek a jelentkezők. Utána tölthették fel bármikor a fényképeket. Az ÖMKi csapata a beérkezett adatokat folyamatosan dolgozta fel, a pókokról készült fényképfelvételeket a szakemberek átnézték, a megfigyelt példányokat beazonosították és a gyűjtött adatokat térképes adatbázisokban rögzítették.
A 3,3 ezer darab fénykép áttanulmányozása, osztályozása és ellenőrzése után 2800 értékelhető adatot nyertek ki a kutatók, összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatniuk. Ezek között voltak közismertek és a laikus kertész számára kevésbé ismert faj is.
Miért volt érdekes a kertekről is az adatgyűjtés? Mert így derült fény arra, hogy a fajgazdagság és a mesterséges burkolattal rendelkező felület aránya között szignifikáns negatív kapcsolat van. Minél nagyobb területet foglalnak el a kertben az épületek, burkolt teraszok, járdák stb., annál kevesebb természetes/féltermészetes élettér marad az élőlények számára, annál egysíkúbb lesz a kert póknépessége is. Általánosságban véve az élettér nagyságának növekedésével annak szerkezeti sokfélesége is növekedni szokott, mely így annál inkább kedvez a biológiai sokféleségnek. Ez igaz a vegyszerhasználatra is: ahol többet permeteznek, ott kevesebb pók és egyéb rovar él. Ez igaz a gyakorta nyírt, a nagy gyepfelülettel bíró kertekre is.