Ragadozó földi férgek jelentek meg magyar kertekben

Latinul Diversibipalium mul­ti­li­neatum névre hallgat a kalapácsfejű laposféreg. Franciaországban már egy évtizede megjelent, s azóta több száz helyen észlelték, aztán már Olaszhonban is találtak példányokat. Az itthon azonosított férgek is francia és olasz példányokkal mutatnak genetikai rokonságot. Invazív faj, melyet elsőként még Japánban írtak le. A féreg akár 25 centisre is megnő, jellegzetessége a fejrész kiszélesedése, melyről a nevét is kapta. Teste megnyúlt, sárgás, rajta feltűnő sötét csíkokkal. A másik faj az obamaféreg (Obama nungara), melyről tudni, hogy brazil területeken őshonos. (A Brazíliában őslakos tupik nyelvén az „oba” levelet, a „ma” állatot jelent, innen ered tehát a leginkább a fűzfa leveléhez hasonlító féreg elnevezése.) Ez kisebb, nagyjából 6-7 centis, barnás, néha szürkés színű. Itthon földben élő, száraz­földi laposférgek nem éltek eddig, csak a vízben élő rokonaikról tudunk. 
Pécsett a kalapácsfejű állatot nemcsak az üvegházban, hanem annak környékén is azonosították. Az obamaférget pedig már nem­csak a pécsi, hanem budapesti és szombathelyi kertészetekben is fellelték. Azt is tudjuk, hogy petecsomókat is raktak, azaz szaporodni is képesek. A faj 2008 óta terjed ­Európában. 
A két invazív faj szinte biztos, hogy az egyre kiszélesedő kereskedelmi és áruforgalom segítségével terjed a világban. Vélhetően hozzánk is importált növényekkel, azok földjébe rejtőzve kerültek be. 

A nagy kérdés, hogy ezek képesek-e szélesebb körben is, nagyobb területen, szabad földben is megélni, terjedni. Ha igen, akkor ragadozó mivoltuk miatt nagy veszélyt jelentenek az egészséges talajéletet fenntartó földigilisztákra, honos meztelencsigákra. Ugyanakkor egyben segíthetnek a kertészeteknek az utóbbi időben széles körben károsító invazív meztelencsigák – például a spanyol meztelencsigák – számának csökkentésében. Az új férgek terjedését gátolhatja a hazai klíma: a téli fagyok, illetve a nyári aszály, mely során a talaj túlságosan is kiszáradhat ahhoz, hogy megéljenek benne. A következő évek gyakorlati tapasztalatai és a kutatások, majd e kérdésre is választ adnak. Ahogy arra is, valóban milyen hatása van a kalapácsfejű féreg által termelt idegméregnek – emberre, madárra, vakondra stb. Az állat ugyanis ezzel bénítja meg és öli le a testével átfont áldozatait.
 

Kisebb, de falánk az obamaféreg is 
 

Termetesebb, nagy arasznyi a kalapácsfejű féreg