Végzetes lehet az időjárás csúszása?

Amennyiben az 1970–80-as éveket tekintjük, akkor ez még április 19-én történt, vagyis tíznapnyi a csúszás. A következő évtizedekben ráadásul egyre előrébb tolódik, a jelenleginél akár 30-35 nappal hamarabb következhet be –adta közre a Klímapolitikai Intézet. Vagyis április helyett március elejére várható, ami összességében egy hónap változást jelent. Ez a haszonnövényeink fejlődésének visszaeséséhez és súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezethet. 
Azért, mert a fentiek ellenére, bizony, elő-elő fog fordulni fagyos időszak, ahogy az elmúlt években már számos alkalommal fagytak el a gyümölcstermések. Különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma esetében veszélyes ez: a virágzó vagy bimbódzó fákat erős, akár mínusz 5-6 fokos hideg is érheti egy-egy hajnalon. 
A változás ellen lépni kell, mert a kutatók szerint a 2050–2060-as években a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést adhatnak a mai állapotok szerinti ültetvények a tavaszi elfagyások ­miatt. Az elmúlt 10-15 évben, főleg a Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságon nőtt a tavaszi fagyok gyakorisága, de az egész or­­szágban 10 év alatt háromszorosára emelkedett a fagykár mértéke. 
Úgy tűnik, új fajtákra lesz szükség itthon. A mostaniak ugyanis évszázadok, évtizedek alatt ahhoz szoktak, hogy télen mélynyugalmi állapotukat töltik. Ez alapján vannak olyanok, melyeknek rövidebb, másoknak hosszabb ez a periódusa. Nos, a koraibb tavaszodás miatt ez az időszak lerövidülhet, mely különösen a hosszú nyugalmat igénylő fajtáknál, fajoknál számíthat akár sokkhatásnak is. Az erősebb fagyok a mélynyugalmi állapotban nem bántják a növényt, a nyugalmi állapotban már lehet baj, s ha a kép olyan, mint az idén, akkor lesz, lehet megint baj. 
Ha körbenézünk, akkor február első felében nem szokott a metszett szőlő könnyezni, most ezt is tapasztalhatták a kertészek, de kihajtott a rózsa rügye, a kajszi rügyei dagadnak, ahogy a cseresznye- és meggyfáké is. Sőt, már az őszibarackon és az almán is látszik, hogy kiléptek a nyugalmi időszakukból. 
Sőt, az időjárás-előrejelzés szerint a következő hetekben nem várható nagyobb fagy. (Bár ezekre nem kell mérget venni.) Amennyiben a reggelek hidegek maradnak és a nappali felmelegedés sem megy el 10 fokig, akkor a fejlődés lassulhat. Ez történt tavaly márciusban, amikor akár a fél hónap reggelén is kisebb fagyokat tapasztaltunk. (Igaz, hogy aztán két nagyobb áprilisi fagy elvitt sok gyümölcsöt.) 
A telek enyhülésével és a kora tavaszi időszak intenzív melegedésével a növényekben korábban kezdődik a nedvkeringés, a rügyfakadás és a virágzás, egyes fajták esetében 15-20 nappal korábban, mint az 1970-es és 1980-as évtizedekben. 
A változásnak van egy másik, már szintén megtapasztalt része: az első őszi fagyok bekövetkeztének elcsúszása. Ennek várható hatásairól még nem szólnak számszerű elemzések, de az ősz elejei és őszi vetésű növények fejlődésére, az őszi betakarítású gyümölcsök, a kukorica, napraforgó aratására és hozamaira, valamint a növényi kártevők és kórokozók számának, hatásának alakulásában biztosan meglátszik a hatása.