Lesz-e ennek böjtje?

Február közepén ibolyát szedtem. Meg barkás fűzágakat, s a kró­kusz, a zanót és a téli japán jázmin is sárgállott. A hónap végére virágba borulhat a kajszi is akár. 
A hírek szerint az állami meteorológiai szolgálat vizsgálatai azt mutatták, hogy február első két hetének középhőmérséklete közel 8 Celsius-fokkal magasabbra rúgott a sokéves átlagnál idén, soha nem volt még ennyire enyhe ez az időszak a XX. század eleje, vagyis a mérések kezdete óta. A harmadik héten is hasonló volt a helyzet. 
Nem is szabadna csodálkozni, hogy a kályhákba való fahasogatás helyett az elmúlt hetekben már a kerti fák, szőlők metszésével kellett foglalkozni a Szabad Föld Kertjében. Mellbevágó volt, amikor február 15-én egy kétéves szőlővessző a vágást követő percekben már elkezdett könnyezni. Vagyis már régen beindult a nedvkeringés a szövetekben. Néhány éve még ez csak akkor fordult elő, ha megkésve március végére, április elejére tolódott a metszés. A kertben a kajszik már 4-5 méterről látható piros, dudoros bimbókkal várják az embert. Aki görcsbe szorult gyomorral nézi a fákat, mert az őszibarack rügye is szöszösödik már. Lassan ezeket is metszeni kell, mert a virágzás előtti utolsó pillanat a legjobb. A kérdés az, hogy miként metsszek? A kajszit nagyon nem kell, a korona kialakult, néhány keresztbenőtt, és néhány kicsi, arasznyi elhalt ágat kell kivenni, hasonlóan a cseresznyénél. De ott a sok őszibarackfánk. Ezeken mennyi rügyet hagyjak? Ha a megszokott mennyiséget, akkor félő, hogy szinte minden elhal egy fagyos éjszakán. Hagyjak hosszabb ágrészeket sok virágrüggyel, és abból még fagy után is maradhat még termés a fán? 
A metszések közben megálltam pihenni, és volt miben csodát találni: a bokrok alatt virít a kicsi lila ibolya, még illata is van. Február közepén! Ahogy virít a korai krókusz is, sárga a tiszafák alja. Aztán jön egy széllökés, és felkapom a fejem: mi van, a szomszéd műanyaggal gyújtott be? A fejem felett ugyanis nagy füstfelhő hömpölyög, aztán lecsap az orromig is. Semmi szag, de a füst sárgás, igen porszerű. A kerti asztalt szinte púderrel bevont vékony por fedi. Aztán visszanézve látom, hogy nem a kéményből jön a füst, hanem a nagy tujafák felől. Február közepén szórja a tuja a virágporát! 
Lassan vetni is kéne, sőt, már lehet, hogy el is késtem egy kicsit. Pedig február 21-én vetettem papírra e sorokat.