Nincs megállás a GMO-kban

A statisztikák szerint a Föld 27 országában termesztenek genetikailag módosított növényeket, 2022-ben a vetésterületük összesen több mint 202 millió hektár volt. A legnagyobb mennyiségben az Amerikai Egyesült Államokban állítanak elő ilyen növényi termékeket, 2022-ben 75 millió hektáron. Második helyen Brazília áll 63 millió hektárral, majd következik Argentína 23,5 millió hektárral. Kevesen tudják, de a negyedik helyen India áll 12,4, az ötödiken pedig Kanada 11,3 millió hektárnyi vetésterülettel. Az első tízben megtalálni még Paraguayt, a Dél-afrikai Köztársaságot, Kínát, Pakisztánt és Ausztráliát. A fennmaradó 17 országban, ahol termesztenek GMO-t, összesen is csak 4,2 millió hektárt ér el az ominózus terület. Vagyis elmondható, hogy a világon nagyon koncentrált a GMO-k használata, az első öt ország az összes 202 millió hektárból csaknem 180 millió hektárt tud magáénak. 
A GMO megítélése, mint már említettük, nagyon eltérhet. Így az EU-ban például alig akad engedélyezett növény, illetve alig néhány országban folyik a termesztése. Sőt, a legutóbbi hír is érinti ezt a trendet, ugyanis februárban az Európai Parlament megszavazta, hogy engedélyezi a génszerkesztett növényeket az EU-ban. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy a GMO-s növényeknél fenntartja az eddigi szigort. 
Mit is jelent mindez? Azt, hogy az EU a tervek szerint két csoportba osztja a genetikailag módosított növények szabályozását. A javaslat különbséget kíván tenni a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. Az NGT-növények 1. kategóriá­jába azok tartoznak, amelyeknek genomját érintő genetikai módosítások mértéke és száma egyenértékű a természetben található, illetve a hagyományos nemesítéssel előállított szervezetek genetikai módosulásaival. A jövőben nyilvános jegyzéket kellene online közzétenni az összes ilyen NGT-növényről. A parlament azt is meg akarja szabni, hogy ezekért szabadalmi és használati díjat és más licencdíjat nem lenne szabad kiróni, vagyis szabadon lehetne e fajtákat használni. 
A 2. kategóriában nagyrészt megmaradnának a GMO-szabályozás követelményei, amelyek a legszigorúbbak a világon. Így a termékek nem mentesülnének a kötelező engedélyeztetés alól. 
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. Nagy kérdés azonban az, hogy az új NGT-szabályozás uniós vagy tagországi szintű engedélyezést vezet-e be? Vagyis a tagországok maguk dönthetnek-e az új növények termesztésének engedélyezéséről, vagy az uniós hatályba kerül? 
Magyarország mindenképp kitart amellett, hogy maga akar erről dönteni, vagyis a GMO-mentesség megőrzéséhez ragaszkodik. Ezért úgy véli, hogy minden tagállam maga dönthesse el, milyen technológiával előállított növényeket akar termeszteni a saját területén.