Megindultak a gyümölcskárosító molyok

Így a növényegészségügy arra hívta fel a figyelmet már április végén, hogy az almát és más gyümölcsöket is károsító különféle molylepkék rajzása, majd azt követően párzása és peterakása is megindult. A különféle gyümölcsmolyok ráadásul egymásoz képest is, a gazdanövényekhez alkalmazkodva rajzanak, s hogy nehezebb legyen a kertészek helyzete, sok molyfaj nemcsak egy-, hanem többféle gyümölcsöt is képes károsítani. Ez azt eredményezi, hogy szinte szeptemberig folyamatos támadásra lehet számítani. Ez ellen vagy nem védekezik az ember, de akkor azzal számol, hogy az egészséges termés akár 80 százalékkal is kevesebb lehet, vagy védekezik, s akkor sokkal kevesebb lesz a „kukacos” alma, körte, szilva, barack. 
Érdemes tehát figyelni a hírekre, másrészt beszerezhetők magyar fejlesztésű rovarcsapdák. Ezek faj­­specifikusak, tehát a csapdák által fogott molyok számából magunk is láthatjuk, mikor van a rajzás csúcsa, s ekkor a leghatékonyabb a védekezés. 
Nehezebb dolgunk van és lesz a poloskákkal, melyek már szintén aktívak. A hazai őshonos fajok mellett – melyek károsítottak, de elviselhető mértékben – a két, évek óta károsító inváziós fajra kell figyelni. Ez a szürkés márványpoloska, illetve a zöld vándorpoloska. Az előbbi ázsiai, a másik afrikai eredetű. Ezek peterakása rövidesen indul, a lárvák és a felnőtt állatok is folyamatosan szívogatják a növényeket. Sok fajon élősködnek, a márványpoloska például szinte minden éppen érni, zamatosodni kezdő gyümölcsünket támadja, szívogatja. A sérülésen aztán fertőznek a gombák, legtöbbször a monília. 
A poloskák elleni védekezés szinte megoldhatatlan. Gyorsan és nagy távolságra repülnek, hiába permetezzük le őket a bokrokon, fákon, akár néhány óra múlva megérkezik a szomszédos területekről a következő „adag”. A szárnyatlan lárvák ellen viszont hatékony néhány szer, ezekről a gazdaboltokban kaphatunk felvilágosítást.