Folyamatosan terjed a kór

Mára szinte az egész országban elterjedt a szőlő egyik legveszélyesebb betegségét közvetítő amerikai szőlőkabóca, és szinte minden borvidéken – szőlőben, vagy csak más növényen, például iszalagon – észlelték már a betegség okozóját, az úgynevezett fitoplazmát.

Házunk tájaO. Horváth György2024. 07. 30. kedd2024. 07. 30.

Kép: Illusztráció, Fotó: Ruprech Judit, Forrás: MTI

Illusztráció
Fotó: Ruprech Judit Forrás: MTI

Hazánkban 2013 nyarán találták meg az első fertőződött szőlőtőkét Zala megyében, Lenti határában. Azóta a fitoplazma egyre terjed, már öt éve átlépte a Duna vonalát, s ma már a mátrai szőlőket is fertőzi. A fitoplazma a szőlő aranyszínűsárgaság-betegséget okozza, mely során a tőke előbb csak gyenge vesszőket hoz, kicsik, deformáltak a levelek, kevesebb lesz a fürt, a termés, majd egy idő után – akár 2-3 év is lehet – a tőke is elpusztul. A fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. A fitoplazmát az amerikai szőlőkabóca hurcolja egyik növényről a másikra. Ma már pél­dául a Badacsony, a Szent György-hegy szőlőseiben nem találni olyan ültetvényt, ahol ne látszódna a betegség jellegzetes tünete, a sárgás vagy pirosas, bordós, háromszögűre meggörbült levél. A vörös színeződés a kék, a sárgás a fehér szőlőfajtákra jellemző. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. 
A furcsaság a látványban az, hogy a betegség több mint egy évtizeddel ezelőtti megjelenését követő években a beteg tőkéket, de még a gyanúsakat is ki kellett irtani egy kilométeres körzeten belül. Most mintha erre nem nagyon figyelnének oda a szakemberek. Az elmúlt években több dunántúli borvidéken (Zalai, Badacsonyi, Móri, Balatonboglári, Soproni, Neszmélyi, Etyek-Budai és Pécsi) találtak fertőzött tőkéket. A korábbi fertőzések pontszerűek voltak, de ott, ahol már 5-8 éve előfordul a kór, ott gyakorta találni ilyen szőlőt. 
Arról nem is beszélve, hogy az elhagyott, gondozatlan szőlők fertőzési gócot jelentenek. Ezek kezelése, illetve felszámolása segíthetne a fertőzés terjedési sebességének csökkentésében. 
Védekezni a kabóca rovarirtós pusztításával lehet, mert a fitoplazma ellen nincs hatásos vegyszer, eljárás. Állami támogatást is lehet igénybe venni, de csak a nagyobb szőlészetek élhetnek vele. Évente nagyjából – júniustól szeptemberig – 8-10 alkalommal kell permetezni a kabóca ellen, ami sok munka, és manapság már igencsak borsos kiadást jelent a szőlősgazdák számára.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek