Kevés a birsültetvény

Régen szinte minden kertben volt egy birsfa, ami bőven fedezte egy család igényeit. Ma már – az időjárás-változás miatt is – egyre kevesebbet látni e kedves, ráadásul nagyon egészséges gyümölcsöt nevelő növényből. Holott a gondozása kevesebb munkát igényel a meggynél, vagy éppen a cseresznyénél, almánál. Igaz, a tűzelhalás nevű baktériumos betegségre talán a legérzékenyebb az almafélék közül, de a virágzáskor és az utána következő meleg, párás idő be­kö­szöntekor egy-két permetezéssel ez is megelőzhető. 

A birsek megfogyatkozásának azonban egyre inkább az az oka, hogy e növény nem szereti a nagy, száraz melegeket. Sok vizet igényel, s az idei extrém meleg nyár sem vált hasznára. Arról nem beszélve, hogy az elhúzódó tavaszi fagyok sem kedveznek még a viszonylag későn virágba boruló birsfajtáknak sem. Ha a virág nem is fagy el, a termés megfázhat, ami miatt hetekkel később potyognak le a fáról a már kicsi birsalmák. 

Az is igaz, hogy hazánkban elég kevés az intenzíven művelt nagyobb birsültetvény, holott nagyon jó áron lehet értékesíteni a gyümölcsét: ma kilóját 300–500 forint között veszik át, a boltokban pedig nagyjából ezer forintot is elkérnek érte. Ez a nagyon finom és egészséges gyümölcs sokrétűen használható a konyhában: befőtt, friss kompót, sajt éppúgy készülhet belőle, mint ivólé, vagy éppen pálinka. Nagyon finom a sültek mellé készített, kicsit lesütött birsszelet, vagy éppen a birssel töltött dagadó, csirke is. Sőt, aki kicsit szeret újítani, az kipróbálhatja a birsalmával készített párolt lilakáposztát, vagy a birses székelykáposztát is. 

Az egyes birsfajták szeptembertől november vé­géig érnek. Akkor kell szedni, amikor az alma vagy körte formájú termés egésze megsárgult, a bőr feszes, viaszos és mohos, szöszös része könnyen leválik. Aki el akarja raktározni, az korábban szedje egy kicsit, de ne dörzsölje le, tegye hidegre, így akár hónapokig is eláll.