Korai juhar lett az év fája

A szavazás célja, hogy az őshonos fáinkat jobban megismerjük. A három jelöltre ilyenkor nagyobb figyelem vetül, s ez az ismeretterjesztés egyik jó formája. A szakemberek éppúgy jobban odafigyelnek, s persze a nagyközönség sok tagja számára talán még soha nem hallott fafaj is a fókuszba kerülhet. Az idén egyébként az Év fája címet az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica viseli. A 2025. évi kiválasztottra 2024. október 29-től november 20-ig lehetett szavazni. Erre az Év fája-honlapon kellett leadni a voksokat. 

Az egyesület erre az alkalomra három fajt választott ki: a kecs­kefűzet, a korai juhart, illetve a rezgő nyarat. A kecskefűzről (Salix caprea) sokan nem is hallottak, habár a lakosság szinte minden tagja találkozott már vele. Legalábbis a vázában már láthatta, ugyanis e fűzfaj adja az egyik legnagyobb barkavirágzatot hozó ágat. Ezt használjuk a húsvéti díszítésre is. Fája nem a legnagyobb, sokszor inkább elbokrosodik. Bár jó, vizenyős helyen akár 5-6 méterre is megnő néhány év alatt. Hajtásai évente két métert is növekedhetnek. A kecskefűz arról is neves, hogy számos rovarfaj csak e növényen képes megélni. 

A második jelölt a korai juhar (Acer platanoides). Egy igen dekoratív növény: néhány napja még gyönyörű vöröses, sárgás leveleivel díszítette környezetét. Ráadásul e levél önmagában is mutatós, mert többszörösen szeldelt, cikkes-cakkos a széle. A leírás szerint hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó, lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek. 

A rezgő nyár (Populus tremula) a harmadik, melyre lehet szavazni. Hegy- és dombvidékeink jellemző ­pionír fafaja. Ez azt jelenti, hogy az első fafajok közé tartozik, mely megveti gyökerét a bolygatott vagy lepusztult talajok területén. Ezért fontos szerepe van az újraerdősülés folyamatában. A nevét onnan kapta, hogy a legkisebb szél is megmozgatja leveleit, melyek jellegzetes zizegő hangot hallatnak. Egyébként e fajhoz kapcsolódik a mondás, miszerint „reszket, mint a nyárfalevél". Nem mellesleg erősen és nagyra növő fafajunk, s bár fája puha, ezért a faiparban inkább másodlagos alapanyagként gondolnak rá, de a papíripar és a fűtőművek is jól hasznosítják szálas, rostos fáját.