Mi történt tíz év alatt?

Talán a legnagyobb hatású adat az lehet, hogy 2023-ban 198 ezer gazdaság működött a mezőgazdaságban, míg tíz évvel korábban ennél 33 százalék több volt. Azaz egy évtized alatt megszűnt, beolvadt a magyar agrárgazdaságok egyharmada. Leginkább a legkisebb méretű cégek, egyéni vállalkozások, magán- és családi gazdaságok hagytak fel a tevékenységgel. 

A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és az állatlétszám bővüléséhez vezetett. 

Amikor az egyes nagy ágazatokat vizsgáljuk, akkor a következő változások láthatók: a növénytermesztők száma 2013-ban 135,4 ezer darab volt, ezek száma 2023-ban 143,3 ezer. Állattartó gazdaságok száma ennél nagyobb mértékben csökkent: 117,2 ezer darabról 28,4 ezerre. A vegyes gazdaságok 38,2 ezerről (2013) 15,7 ezer vállalkozásra csökkentek. Egy esetben van növekedés, ez az úgynevezett nem besorolható gazdaságok esete: 6,2 ezerről 10,2 ezerre nőtt a számuk. 

A KSH adataiból kiolvasható, hogy a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, mert tíz év alatt 5,8 százalékkal nőtt a számuk. Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el, mert 10 év alatt a negyedére zsugorodott, vagyis háromnegyedük bezárt. Az állattartók és növénytermesztők helyzetének változása mögött több tényező húzódik meg: az uniós támogatáspolitika a növénytermesztést segíti, ráadásul az utóbbi évek áralakulása is a növénytermesztésnek kedvezett, a takar­mánydrágulás, az energiaköltség növekedése inkább az állattenyésztők helyzetét vetette vissza. Nem véletlen, hogy szinte már torz a mezőgazdaság szerkezete: a növénytermesztés dominál. 2023-ban már a gazdaságok 73 százalékát tették ki (2013-ban ez még csak 45,6 százalék volt) a tisztán növénytermesztéssel foglalkozók aránya, míg az állattartó gazdaságok részesedése mindössze 14 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 39,5 százalékról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9 százalék, nem változott szá­mottevően. 

Nagyon érdekesen alakul – és egyértelműen a koncentrációt jelzi – a kicsi, közepes és nagy­vállalkozások aránya. Az agrárgazdaságok méretét az úgynevezett standard termelési értékkel (STÉ) mérik. A KSH-jelentés szerint 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A 4–8 ezer euró STÉ közötti gazdaságok száma szintén mérséklődött 28 százalékkal. A három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma viszont jelentősen nőtt. A statisztikusok szerint a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok száma 135 százalékkal bővült! Vagyis bő tíz éve a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaságok az összes gazdaság 80 százalékát tették ki, addig 2023-ra ez az arány 61 százalékra csökkent. Ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb STÉ-vel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről csaknem 27 százalékra emelkedett. 

Nem véletlen, hogy a termelési értéket nézve a nagygazdaságok szerepvállalása egyre nő: tavaly a gazdaságszámot nézve 1,1 százalékot kitevő nagy agrárcégek már a STÉ 45 százalékát termelték meg, adták ki! 

Mindezen túlmenően a termelési struktúra koncentrációjának mértékét az is jól mutatja, hogy bár a gazdaságok 47 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozott 2023-ban, a STÉ 45 százaléka a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságokban összpontosult. Ezek a gazdaságszámot tekintve mindössze 1,1 százalékos arányt képviseltek.