Világbajnok magyar vércse

A magyar madártani szakembereket rendszeresen érik meglepetések, de azon, amit a Dél-Alföldön tapasztaltak, még a legedzettebb ornitológusok is elcsodálkoztak. A Körös-Maros Nemzeti Parkban ugyanis egy 16 évvel ezelőtt fiókaként gyűrűzött kék vércse került lencsevégre. Ilyen magas kort megért egyedet eddig még soha nem láttak Magyarországon. 

Ezt a madarat 2009-ben szintén a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Csanádi-háton, Nagyér község határában, egy műfészektelepen jelölték meg egyedi azonosítást biztosító gyűrűkkel. Bár a kék vércsék minden évben hatalmas utat tesznek meg – egészen Afrika déli részéig elrepülnek –, az eltelt bő másfél évtizedben egyszer sem olvasták le a lábára helyezett gyűrűk adatait. Idén júliusban Cserebökényben bukkant fel, amikor a nemzeti park szakvezetéses túrájának egyik résztvevője fotózta le, majd később a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei azonosították be. S mivel nyár közepén bukkant fel, minden bizonnyal a cserebökényi telepen is költött. 

Becslések szerint a kék vércsék általában 6-8 évig élnek, ez a példány tehát valóban matuzsálemnek számít. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a faj egyedei tavaszi és őszi vonulásuk során nagy távolságokat gyűrnek le, s ez az út korántsem veszélytelen. Érdekesség, hogy a kék vércsék ősszel a világ minden tájáról Angolába mennek. Október végétől november közepéig az afrikai ország számos pontján láthatunk olyan gyülekezőhelyeket, ahol kék vércsék milliói verődnek össze. A tél folyamán aztán szétszóródnak: Botswanában, Zam­biában, Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban ven­­dégeskednek. A tavasz beköszöntével aztán ismét Angolában randevúznak, onnan indulnak útra április első hetében nyári költőhelyükre, a világ különböző pontjaira. 

Magyarországról a kék vércsék nagy része mostanra már elindult az afrikai tájak felé. Az ügyesebbek talán már meg is érkeztek.