Visegrád nemet mond

Nagy István agrárminiszter a minap kijelentette, hogy minden eszközzel megvédik a gazdák érdekeit, nem fogják hagyni, hogy Brüsszel elvegye a területalapú agrártámogatásokat a gazdáktól. Ezt a magyar tárcavezető még a múlt hét elejei uniós agrárminiszteri egyeztetés előtt jelentette ki. A tárgyalásokon az egyik fő téma éppen ez volt, s ahogy várható volt, nem született megegyezés a témában a tárgyalásokon. Nagy István leszögezte azt is, hogy a leghatározottabban visszautasítják a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentését is, ahogy azt is, hogy megszűnjön a közös agrárpolitika pénzügyi önállósága is. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is egyértelművé tette, hogy az unió Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai párbeszédről szóló jelentéstervezete elfogadhatatlan, az sem a gazdák, sem a fogyasztók érdekeit nem szolgálja. Már csak azért sem, mert a jelentéstervezet kidolgozásában a kelet-közép-európai országok képviselői nem vettek részt. Ez ellen a Visegrádi Országok szervezetei is szót emeltek már, ahogy a területalapú támogatások kivezetésével és a húsfogyasztás csökkentését célzó lépésekkel szemben is. A kamarák szerint a területalapú támogatás mostani elosztása objektív alapokon nyugszik, míg azt részben felváltani szándékozó jövedelemalapú támogatás vélhetően bonyolultabb és szubjektívabb elemeket is tartalmazhat majd. 

A húsfogyasztást is csökkenteni akarja Brüsszel, merthogy ezzel lehet megvédeni a klímát, mondván, az állattenyésztés nagyon terheli a környezetet. (Utóbbi sok kutató által vitatott felvetés.) Ezért támogatnák azokat, akik felhagynak, vagy csökkentik az állattenyésztési tevékenységüket. A fogyasztók terhe nőne azon terv miatt, hogy adóval drágítanák a húsokat, így fogván mesterségesen vissza a vásárlást. 

A minap Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke is megszólalt: úgy vélte, a jelentéstervezet nem szól másról, mint hogy az európai gazdák számára eddig jogszerűen járó támogatásokat jövedelemalapú támogatássá alakítsák át, ezáltal jogállamisági feltételekhez kötve, gyakorlatilag „saját kényük-kedvük szerint elvonhassák a későbbiekben a gazdáktól a támogatást”. Úgy véli, az EU a terveivel végeredményben az ukrán csatlakozás finanszírozási hátterét akarja megteremteni: az óriási agrárpotenciállal bíró ország viszont tönkre fogja tenni az európai gazdák nagy részét.