Hörcsögök költöztek

A magyarság emblematikus madara, a kerecsensólyom a ragadozó madarak általános üldözése és a mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt veszélyes vegyszerek miatt az 1970-es évekre a kipusztulás szélére került Közép-Európában. Hazánkban se volt jobb a helyzet, az állományt kevesebb, mint tíz fészkelőpárra becsülték akkor. Az eltelt időkben azonban nagyon sokat javult a helyzet, hála a Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok felügyeletével folyó fajmegőrzési munkáknak. Ezek hatására a hazai állomány 2010-ig folyamatosan növekedett, majd országosan mintegy 150-180 fészkelőpár környékén stabilizálódott a populáció. 

Ugyanakkor az egyes fészkelő­területek között jelentős különbségek alakultak ki: míg Dél-Magyarországon lassan továbbra is nőtt az állomány, addig az észak-alföldi régióban jelentős csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Itt 2009 és 2019 között 72-ről 45 párra zsugorodott a populáció. Ennek hátterében egyrészt a legfontosabb ­ismert veszélyeztető tényezők lehetnek, úgymint az áramütés, a ragadozók illegális mérgezése és lelövése, valamint a madarak üt­­közése légvezetékekkel és járművekkel. Emellett egyértelmű problémát jelent a zsákmányállatok – különösen az ürgék és a hörcsögök – állománycsökkenése, valamint az agrártájban a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorulása. 

A hörcsög zsugorodó állományának mind jelentősebb része telepedett meg a települések belterületi részein, miközben eredeti élőhelyén, a mezsgyékkel szegélyezett szántóföldi környezetben jelentős állománycsökkenése tapasztalható. Ezért aztán megszületett a döntés, kétszáz hörcsögöt visszatelepítenek a falvakból eredeti életterükbe. Ez Tiszanána határában ez év tavaszán meg is kezdődött. Csaknem nyolcvan példányt sikerült befogni, amiket a kijelölt területen engedtek szabadon. 

Az ellenőrzések szerint az áttelepített jószágok remekül érzik magukat új lakóhelyükön, a populáció a várakozások szerint szép fejlődésnek indul, aminek a kerecsensólymok is minden bizonnyal örülni fognak.