Már árulják a karácsonyfát

Kevesen tudják, de a fák nagy része kimondottan e célra telepített ültetvényekről származik, vagyis nem az erdeink faállománya csökken évente 1,8-2 millió fával. Ugyanis évente nagyjából ennyi fe­nyő­fát vesznek a magyar családok. (Ezek egy része ráadásul import szállítmányból származik.) A fenyőültetvényeket úgy kell elképzelni, mint minden más csemetefakertet, ahol díszfákat, vagy éppen gyümölcsfákat állítanak elő későbbi értékesítésre. Ezek fő területei Vas, Zala, Somogy, Nógrád vármegyében találhatók. Érdekesség, hogy a fenyőültetvények területe megközelíti a háromezer hektárt, ami elég nagy szám, hiszen például a diókertek összmérete is csak hatezer hektár az országban. 

Az idén a nyári aszály és a sokáig húzódó forróság miatt kicsit visszafogottan fejlődtek a hazai, karácsonyfának való fenyőfélék, de nem lesz hiány a következő hetekben. Van elég luc, ezüstluc, és a legkeresettebb fajtává előrukkoló nordmann fenyőből is. Egyre kisebb viszont az érdeklődés a hosszú tűlevelű erdei vagy feketefenyő iránt, ahogy a gyökeres, vagyis az ünnepek után kiültethető, földlabdával kiásott és eladott példányokra is igaz ez. Utóbbit azzal magyarázzák a szakemberek, hogy sokan sikertelenül próbálkoztak az ültetéssel. A fák vélhetően egyszerűen­ kiszáradtak, mert – főként a méteresnél nagyobb példányok – a gyökérzetük túl kicsi volt a levéltömegükhöz képest. Márpedig a fenyő örökzöld, azaz télen is él, igényel vizet. Nyáron meg főleg! 

Bármelyik fajra is esik a választás, szinte mindegy, hogy mikor vesszük meg az ünnepre szánt fenyőt, mert akár november végén, akár december közepén termelték ki, az már sokat nem veszít nedvességéből. A nordmann és a coloradói jegenyefenyő egyáltalán nem hullatja tűlevelét, a luc és az ezüstluc szilveszterig biztosan kibírja. Ezeket nem is kell vízbe állítani, jobb egy szélvédett helyen tárolni, s az sem baj, ha esik rá egy kis eső, hó szentestéig.