Nem is kaktusz?

Advent idején szokott megjelenni az első virág egy kedves és egyszerűen tartható növényünkön, a karácsonyi kaktuszon. Holott nem is az! Nem szereti a meleget, a szárazságot. Dél-Amerikában él, a fák tetején, az ágak elágazásaiban ver gyökeret a felhalmozódott komposztálódó levéltörmelékek, mohák szövedékében. Szereti a fényt, de a nap megégetheti, ha kirakjuk a kertbe a fagyok múltával „nyaralni”. Vigyázzunk, hogy ne kapjon sok huzatot. A növény származásánál fogva szereti a párásabb levegőt. Hetente érdemes locsolni, de a pangó víz kirohaszthatja.

A növény növekedése áprilistól őszig tart. Ekkor kell neki a víz, a meleg, havonta egyszer tápoldat. Átültetni elég néhány évente tavasszal, ekkor tőzeg, homok, általános virágföld keverékébe és egy kicsit nagyobb cserépbe kell átrakni. A bolygatás során letörhet egy-egy ágrész. Ezt kell belenyomni a földbe, így könnyen gyökeret ereszt. Amikor eljön szeptember vége, sötétebb és nagyjából 15 fokos szobába kell rakni, visszafogni az öntözést. Mindez arra ösztönzi a növényt, hogy bimbókat, majd virágokat hozzon advent idejére. A bimbók megjelenésekor indulhat az öntözés, és visszarakhatjuk a világosabb, meleg helyére. Amikor elvirágzott a növény, megint hagyjuk pihenni. A növénynek szinte semmi kártevője nincs, gombásodásra sem hajlamos.