Mit jelent az unkareflex?

A sárga hasú unka lett az év kétéltűje 2025-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választása alapján. Az egyik legérdekesebb és egyben elég ritkán látott békafajunk ez, mert sárga hasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk. Hasa pompás színét a ragadozók elriasztására fejlesztette ki, s nem keverendő össze a vörös hasú unkával, amely az alföldi síkvidékek lakója, igaz, vele sem találkozunk már mindennap, mert a vizes élőhelyek egyre csökkennek országszerte, illetve az időjárás, a hektikus csapadékelosztás sem segíti életét. 

Ez a béka 4-6 centiméteresre nő. Tüskés szaruszemölcsös hátoldala szürkésbarna, hasi foltjai élénk citrom- vagy halványsárgák, s összefüggőbbek, mint a vörös hasú unkáé. Bőrmirigyei méreganyagokat termelnek, ezért kevés ragadozó háborgatja. A méreg a nyálkahártyával érintkezve gyulladást okoz. Veszély esetén ez a béka az átverés nagymesterének is mondható, mert végtagjait és fejét felfeszítve homorít, így hasi oldalán lévő sárgás foltjait villantja fel. Úgymond ez az „unkareflex”, amellyel a támadóit figyelmezteti mérgező mivoltára. 

Korábban hegyi unka néven is ismert volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországi elterjedése szigetszerű, egyes dunántúli és a Dunától keletre lévő középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik, általában 300 méteres tengerszint feletti magasság felett. Főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben is előfordul. Tavasztól őszig vízben vagy annak közvetlen közelében, főként kisebb, időszakos pocsolyákban, erdészeti utak keréknyomaiban, vizesárkokban tanyázik. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll, ebihalai viszont főleg algával táplálkoznak. A nőstény kis csomókban egyszerre 50-100 petét rak vízinövényekhez vagy más, vízben található tereptárgyakhoz rögzítve. Az ebihalak 1,5-2 hónap alatt alakulnak át békává. 

A sárga hasú unkát hazánkban főként a klímaváltozással járó csapadékhiány veszélyezteti. Magyarországi állományai kis egyed­szá­múak­ és sérülékeny élőhelyekhez kötődnek. A faj által előnyben részesített időszakos kis vizek idő előtti kiszáradása egyre gyakoribb jelenség, amely a fokozódó nyári aszályok és a zárt, öreg erdők kivágásának vagy megbontásának következménye. A sárga hasú unkára is nagy veszélyt jelent a kétéltűeket pusztító kitridgomba-betegség (a Mátrában már kimutatható volt a kórokozó számlájára írható állománycsökkenés), ezért az ezt terjesztő keleti unka árusítása nálunk 2010 óta tilos. Magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, ezért védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.