Rengeteg fogy a jutalomfalatból

Lutri fegyelmezetten bandukol a szemrevaló tárgyak között, a beszélgetés alatt pedig türelmesen fekszik gazdája lábánál. 

– Tíz éve, 2014-ben fogadtam örökbe egy menhelyről. Tudatos választás volt: kis termetű, rövid szőrű ebet akartam. Lutri nagyon jó kutya, én pedig következetes gazdi vagyok, az ő számára biztonságos rendszerben élünk. Rendszerint napközben egyszer hazamegyek hozzá, de van segítségem is, aki leviszi, ha valamiért nem tudom ezt megtenni – mutatta be kutyája történetét Ocztos Panka, aki az érettségi után dizájnbútorok tervezésével szeretett volna foglalkozni, még egy asztalosiskolát is elvégzett. Lányként azonban nem fogadták tárt karokkal a szakmában. A gödöllői Szent István Egyetemen tanult tovább, természetvédelmi mérnökként diplomázott. 

– Már az egyetemi éveim alatt érdeklődni kezdtem az állatok viselkedése, az etológia iránt. Igyekeztem megtalálni az állatokkal kapcsolatos szemináriumokat, a kutyákhoz jól értő szakembereket. A tanulmányaim során megtapasztaltam, hogy az állatokat minden esetben a saját környezetükben, a saját rendszerükben érdemes vizsgálni, és tartom is magam ehhez. Az egyetemmel párhuzamosan végeztem el a terápiás kutyakiképző iskolát, majd a kisállatgyógyászati asszisztensi képzést is, hiszen egy állat viselkedése szorosan összefügg az egészségi állapotával. Mostanában főleg külföldi módszereket tanulmányozok – tudtuk meg. 

Az elismert kutyatréner szívesen megosztja a tapasztalatait: blogot és cikkeket is ír. 

– Az elmúlt tíz év alatt számos problémát, viselkedési zavart oldottam meg. A specialitásom a félelmi agresszív kutyák kezelése, kiképzése, a félelmük oldása büntetés nélkül. Az agresszió nem magától alakul ki, kilencvenkilenc százalékban félelem a forrása. De nemcsak az agresszív, hanem az összes kutya problémáit büntetés nélkül kezelem. Soha nem büntetem a kutyákat – hiszen az agresszió agressziót szül –, hanem oldom a félelmüket, ami miatt agresszíven viselkednek. A kiképzések során a gazdákat tanítom meg arra, hogyan alakítsanak ki stabil bizalmi kapcsolatot kutyájukkal, hogyan fejezzék ki szeretetüket, így oldva annak félelmét és agresszióját. Számtalan gazda kezdi azzal, hogy: „az én hibám, én rontottam el”. Szerintem senki sem hibás azért, amiért a kutyája olyan, amilyen. Nálam mindig a kutya az első, ezért képes vagyok akár konfrontálódni is a gazdikkal. Sokszor megkaptam már ezért, hogy „Panka, te vagy a kutya ügyvédje”. 

A legritkább, hogy egy kutya miatt nem vállalom el a munkát, de olyan előfordult már, hogy nemet mondtam, mert éreztem, a gazdával nincs összhang. Általában az első találkozásnál kiderül, tudunk-e együtt dolgozni, illetve, hogy körülbelül mennyi időbe telik elérni a kitűzött célt. Sokszor már pár alkalom is elegendő egy-egy, akár hosszú ideje fennálló probléma megoldásához. 

Ami a célokat illeti, sok gazdának irreálisak az elvárásai. Fontos tisztázni, kitől mi várható el. Például nem lehet elvárni egy kutyától, hogy szobatiszta legyen, ha naponta csak egyszer viszik le, vagy hogy nyugodtan viselkedjen az a kutya, amelyiknek mozgékony az alaptermészete. 

– A kiképzések alatt mindenki kilép a komfortzónájából: a kutyák, a gazdik és én is, de fontos, hogy egymás határait is ismerjük. Minden kutya-gazdi kapcsolat egyedi, s a megoldások is általában azok. A módszert alakítom a személyiséghez, és nem a személyiséget erőltetem a módszerhez. Ez sokszor rengeteg gondolkodással, ötleteléssel jár – vall munkájáról Panka. 

– Házhoz megyek: hiszem, hogy hatékonyan együtt dolgozni a kutya saját környezetében, a gazdájával együttműködve a legcélszerűbb. A foglalkozások mindig büntetés nélkül történnek, mert a pozitív megerősítés eredményesebb és emberségesebb. Ezért rengeteg jutalomfalat fogy, amit praktikus és csinos tárolóban tartok. Magam terveztem dizájnos jutifalattartókat, amelyek fenntarthatóak, mert maradék anyagokból készítik hazai kisvállalkozók. Egyedi darabok – árulja el Panka, hogy maradt még egy kis tervezői vénájai is a megvalósítatlan bútordizájner időkből.