Enyhülő szabályok

Például nemcsak a megemelt adóösszeg, hanem az az előírás is, hogy egy munkáltató egy évben csak legfeljebb 120 napig foglalkoztathat egy embert egyszerű foglalkoztatás keretében. A nyár végi, szüreti időszak az egyik legtöbb élőmunkát és napszámost igénylő időszak, de sokan félnek, hogy az év első részében kimerítik a 120 napos keretüket. Ez nemcsak a me­­zőgazdasági betakarítási munkákat érinti, hanem e termények feldolgozását kampányszerűen végző élelmiszeripart is. 

A kormányzat részéről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nyilatkozott az ügyről. Szerinte a társminisztériumokkal és szakmai szervezetekkel egyeztetve egy javaslatot dolgoztak ki, miszerint a mezőgazdasági idénymunka esetében a meghatározott 120 napos munkavállalási határt további 90 nappal meghosszabbítanák, de valamennyivel növelnék a befizetendő 2200 forintos napi adóterhet. A konkrét összegről – miként jelezte – még folyik az egyeztetés. A változtatások csak 2026-tól lépnének életbe. 

Az államtitkár egyébként kifejtette, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást nem olyan nagy számú emberre találták ki, mint amennyit mostanság tapasztalni. Tavaly 318 ezer fő után fizettek így adót, ebből alkalmi munkában 280 ezren, mezőgazdasági idénymunkában 31,5 ezren, turisztikai idénymunkában 6,5 ezren dolgoztak, filmipari statiszta pedig pár száz fő volt. Ez már messze nem az a létszám, amelyre ez a forma ki lett találva – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint ez százmilliárdos bevételkiesést jelent az államkasszából, ahhoz képest, ha ezeknek az embereknek a nagy részét rendes munkavállalóként bejelentenék. Egy teljes munkaidőben dolgozó személy bruttó havi bére 346 ezer forint, amely után 160 890 forint adót fizetnek az államnak, az alkalmi munka esetében a közteher 92 400 forint.