Idegenek támadása

Egyre nagyobb veszélyt jelent a természetes életközösségekre az idegen honos inváziós fajok terjedése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is. A fajok új területekre történő szándékos betelepítése és véletlen behurcolása már régóta ismert jelenség, azonban az utóbbi évszázadban egyre jelentősebb méretet öltött és súlyosabb hatásai vannak. Ennek szembetűnő példáját mutatja a Hévízi-csatorna természeti állapota. 

A Hévízi-tó egyedülálló meleg vizű forrástó, amelynek vizét a Hévízi- és az Óberek-csatorna vezeti le, s jut el a Kis-Balatonon keresztül a Zala folyóba. Hévíz környékének természeti értékeit, növényzetét számos neves botanikus jegyezte, napjainkra azonban a Hévízi-tó meleg vizes kifolyójába ellenőrizetlenül betelepített, behurcolt trópusi eredetű akváriumi növény- és állatfajoknak köszönhetően a Hévízi-csatorna a Balaton vízgyűjtőjének a legfertőzöttebb területévé vált. Az idegen honos jövevények közt számos faj inváziós tulajdonságokkal is rendelkezik. 

2024-ben is történtek gyérítési munkák a Hévízi-csatornán az inváziós fajok állományainak szabályozását, valamint a vízfolyás átjárhatóságát segítve. A beavatkozás gépi eltávolítást jelentett, mely során az óriás csavarhínár, a karolinai tündérhínár, a mexikói vízibojt, a mexikói tölgylevél és a kerek levelű fogaskehely életközösségeit távolították el egyes szakaszokon speciális gépekkel. A nemzeti park munkatársai rendszeres búvármerüléseket is végrehajtanak a Hévízi-tóban, amelyek az ott felfedezett párducmintás vértesharcsa és más inváziós­ halfajok állományainak felderítését és visszaszorítását célozzák.