Lelket önt a fémtárgyakba

Gyönyörű ékje tud lenni egy otthonnak a bútorveret, a finom kezek kimunkálta nyílászáró fémrésze, a függönykarnis, a fogas, a kopogtató, és még folytathatnánk a sort. A barokkos csigás kanyargó vonulatokkal, a kagyló formával vagy épp a reneszánszt jellemző növényfonattal díszített tárgyakban tökéletes harmóniában egybeforr a mesterség és a művészet. Lakatos Bendegúz szerint az alkotónak mindenkor közvetítőnek kell lennie ég és föld között. A funkcio­nális tárgyakba ezért belerejt egy egyedi szépséget és díszítőtechnikája által mélyebb mondanivalót is. 

Édesanyja textilművészként, édesapja képzőművészként tevékenykedett. Beszélgetőtársam már kisiskolásként ötvösmunkákat bemutató albumokból rajzolt ki ékszereket és használati tárgyakat. Nyaranta a zebegényi Ifjúsági Alkotótelepen a tűzzománcmesterségben mélyült el. A művészeti szakközépiskolában restaurátorasszisztensként végzett, majd ötvösnek tanult, 1998-ban arany- és ezüstművesként végzett. 2003-ban fém-ötvös res­tau­rátorművész-diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Diplomamunkaként az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származó Esterházy-szablyát állította helyre, amelyet a Nemzeti Múzeum Megmentett műkincsek című kiállításán be is mutatott. 

Szakmája minden szeglete érdekli. Mutat egy sárgaréz gyümölcsöstálat, amit még tanulókorában készített. Körbeforgatja a kimunkált művet, és annak legbelső pontjából, ahol a Teremtő atya szimbóluma szerepel, kiindul egy életet jelképező folyam. Benne megelevenedik az emberi lélek óhajtotta tökéletes egyensúly. Az ötvösművész szerint a szakmája egyenlő a kultúra éltetésével, mert abban a szép teremtése mellett megjelenik a tudomány, a szakralitás. 

A közhiedelemmel ellentétben ez a mesterség nemcsak arany, ezüst felhasználásával dolgozik. Készülhet egy használati tárgy rézből (sőt ez adja a megrendelések nyolcvan százalékát) ónból. E színes fémek nemessé válnak, ha az alkotó megmunkálja azokat. Készít nagyobb méretű, szakrális ékszereket, antik tárgyakat tűzzománctechnikával. Szívéhez legközelebb azok az alkotások állnak, ahol nagyobb mennyiségű anyagot kell megmozgatni, „átgyúrni” ahhoz, hogy a végén abból használati tárgy legyen. 

Mindezt régi technikák alkalmazásával teszi: a lemezt kalapácsokkal hidegen alakítja formára üllőn, keményfa alátéteken. Az előrajzolt mintát cizellőr, illetve poncoló acélokkal üti bele az anyagba. Több hónapba beletelik egy ilyen kaliberű munka. Ahogy a használati tárgyak, úgy a bútorveretek készítése sem nélkülözi a tervezői, modellezői és fémöntészeti készségeket. S nemcsak készít tárgyakat, hanem vállal javítást és restaurálást is. Gyakran praktikusabb egy bútorveretet, ki­lincs­szettet vagy más rézárut – ha kevés hibája van – felújítani, mint újat készíteni. Így még több évtizedig használható, s pénztárcakímélőbb is. 

A bútorveretek, a nyílászárók fémrészeinek és függönykarnisok rézműves megmunkálását csaknem huszonöt évnyi gyűjtő- és modellezési tevékenység előzte meg. Több száz éves veretek várakoznak műhelye polcain. Nemcsak halmozza, hanem felújítja, mintázza, gyártja a sarokmintákat, bútorhúzó­gom­bokat, függőleges vereteket és miegymást. Szeretné létrehozni Európa legnagyobb bútorveret-gyűjteményét, vélhetően ebben az évben elkészül vele. 

Ugyanakkor a restaurálásban óriási felelősség rejlik. Beavatkozásait pótolhatatlan műveken hajtja végre, amelynek jelentősége művészeti, kultikus, történelmi vagy kereskedelmi értéke van. Az új tárgy készítésének és a restaurálásnak is hasonlóak a kivitelezési módszerei, szakmai gyökerei az időtlen múltba nyúlnak vissza. A fő célja a művésznek, hogy ezeket a mesteri hagyományokat tovább éltesse.